Ravasz Tibor: A vízrendezés mezőgazdasági alapjai (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
2. A szántóföld és vízforgalma
színi réteg.- Fagyott állapotban a tömött szelvény sem befogadásra, sem víz- mozgásra nem képes.- Mindezek következtében a területek tározőtere - kiszáradási mélységüktől függetlenül - 6ekély, igy téli beázásuk bizonytalan. Amennyiben határozott lejtésirányu területekről van szó, a felületi lefolyás már tél elején megkezdődik, s a tavaszi vizfordulőig folyamatosan tart. Az igy összegyűld vizek elvezetéséről természetszerűen gondoskodnunk kell, mert a tavaszi müvelhetoséget, a termelésbe állítást a vizlencsék késleltetik, Egyes talajtípusok - sekély termbrétegü, olykor csak a feltalaj 20-30 cm-es rétegére korlátozódó gyökérzónáju szántók- mint amilyenek a szikesek egy része, természettől fogva még akkor is létrehoznak felszíni vizeket, ha termbhelyileg ez a viz később a tenyészido folyamán hiányzik. A levezetésről mégis gondoskodnunk kell, mert jelenléte lehetetlenné teszi a tavaszi munkák megkezdését, s ezzel csökkenti az amúgy is szűkös tenyészidot. A kritikus vizforgalmi állapot, tömbdött feltalaj eseteben, különösen természettől fogva rossz vizgazdálkodásu talajokon, kezdettől fogva fennáll. E területek összegyűld felületi vizeinek elvezetése vízrendezési kérdés. 2.2 A szántóföld tavaszi vízforgalma A téli csapadék általában beáztatja a szántóföldeket. A tavaszi hóolvadás után - pl. az őszi szántott felszín - a már ismert ho- és viz- háztartási okokból mindig túltelített. Vizcseppektbl csillogó, a területéhez képest jóval nagyobb érintkezési felületű "felszínéről" meginduló párolgás a tavaszi vizforduló. Az erősödd száritó erők: a felmelegedd, turbulens mozgást végző páraszegény levegő, az egyre erősödd besugárzás - mint párologtató energiai - hatását napközben a " pirkadő” felszín szemmel láthatóan érzékelteti. Huzamosabban derült, de fagymentes időjárásban a gyengébb vizíoghatóságu lazább talajokon a felületi száradás lassan mélyül és fokozatosan a felszíni rétegekre is kiterjed. Kötöttebb, nagy vizkapacitásu talajoknál ez a "felszinszáradás" csak később jön létre. A napközben - besugárzási periódusban - elpárologtatott viz éjjel, a felszínnel közvetlen kapilláris összeköttetésben lévő telitett (sdt túltelített) feltalaj rétegekből rendszeresen pótlódik. Reggelre igy a felszín éppen olyan nedves, sáros lesz, mint volt az előzd reggeleken. A párologtatás intenzitását ezért itt - ellentétben a lazább homoktalajfelszinnel - az eldzo napi vízveszteség mindaddig nem befolyásolja, amíg a telített feltalaj kapillárisaiban a viz éjjel, a kisu30
