Ravasz Tibor: A vízrendezés mezőgazdasági alapjai (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
2. A szántóföld és vízforgalma
legti kísérleti terein. Ezeknek a vizsgálatoknak feldolgozása alapján jutottunk arra a következtetésre, hogy a szántóföld vizforgal- mi modellje eltér ugyan az eredeti termőhelyétől, de a tendenciairány és az értékrend a hasznosítási formából - a termesztési állapotból - és a talajfizikai termőhelyi jellemzőkből nemcsak jól követhető, de célszerűen be is állítható akkor, ha a talajmü- velés műveleti elemeit nem "biológiai", hanem "fizikai" értékváltozásként tartjuk számon. Tulajdonképpen ez a kutatási bázis és tapasztalati eredmény tette lehetővé, hogy a szántóföldi <-e:rmőhe- lyi állapot egyes elemeit kapcsolatba hozzuk az oldalirányú viz- mozgás, mint elfolyás jelenségével (21, 22). 2.11 A téli beázás és körülményei aszerint módosulnak és alakítanak ki termőhelyi eltéréseket, hogy a terület milyen felszín és feltalaj - állapottal kerül a télbe. A szántóföldi modell szempontjából négy alapállapotot célszerű megkülönbözfetni. Ezek: A) Őszi szántott, mélyen lazított nagy pórus térfogatú bakhátasan hullámos felszín és feltalaj állapot. B) Őszi vetésű, elmunkált, részben vagy egészben kikelt élő növényzettel fedett talajállapot (pl. kikelt őszi búza vetés). C) Évelő növénykultúrával fedett, ülepedett stabilizálódott feltalaj állapotú, élő és holt»szervesanyaggal fedett terület (pl. 2. - 3. éves lucerna, baltacím tábla). D) Tömődött feItalaju, valamilyen oknál fogva felszántatlan ülepedett tarló (pl. kukorica tarló). Modellpéldáinkban feltételezzük, hogy a fenti variációk azonos ter- mőhelyü, talajú és az előző vegetációban élő növényállománnyal fedett, tehát szántóföldi használatban álló területek, amelyeknek a talajszelvénye a gyökérzóna mélységéig telítetlen, és igy a téli csapadék befogadására kész állapottal indul a télbe. A téli beázás menetének modellezése előtt a termőhelyi körülményváltozást feltétlen figyelembe kell venni. A téli félévben az alacsony - túlnyomórészt fagypont alatti - hőmérséklet termőhelyi domi- nációja mind a csapadékformák, mind a tározódási körülmények vonatkozásában uj helyzetet hoz létre. Nevezetesen, a szilárd halmazállapotú csapadékok (havazás) a felszíni tározódás közbeiktatásával (hóbori- tás) kombinálják a szelvény beázási lehetőségeit. Télen közismerten a felszín is tározótérré válik. A csapadék (hó) leesési ideje és a talajszelvény beázási terhelése időben igy jelentős eltolódást szenvedhet, sót több egymást követő havazás csapadékösszege - olvadáskor - egyidejűleg terhelheti a felszint, illetve a felszíni rétegek áteresztő, az alsóbb rétegek befogadó képességét. Ez az egyik meteorológiai tényező, amellyel számolnunk kell. A másik - hasonlóan az előzőhöz - szintén a téli hőhiányból adódik, de a talajon belül a szelvény mikroszfé- rájában hoz létre alapvető vizforgalmi változásokat a nyári állapothoz képest. 23
