Ravasz Tibor: A vízrendezés mezőgazdasági alapjai (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
2. A szántóföld és vízforgalma
5. Szárazságtűrő növények (xerophyta) kedvezőtlen vízellátásit területek aszálynak ellenálló növényfajai (pl. sziki legelőink növényállományának egy része). A területi vizellátottságra, a mindenkori termőhelyi vízviszonyokra a vegetáció mint "ökológiai tükörkép" határozottan és közvetlenül reagál. Hazánk területének a nagyobb része - mintegy 60 %-a - áll szántóföldi művelés alatt. Kérdés, a szántóföldi használat módosit- ja-e a csapadékhasznosűlást az eredeti termőhelyi állapothoz képest? Van-e és milyen vizháztartási karakterisztikája a szántónak? Lehet-e kategorizálni, számszerűen jellemezni vízforgalmát és vizrendezési igényét? 2.1 A szántóföld vizforgalmi modellje Szántóterületeink túlnyomó részén a természetes helyi csapadék az egyedüli vizforrás. Éghajlati adottságainkból következően talajaink vízforgalmában: r a "téli félév" a feltöltés,- a "nyári félév" a kiszárítás periódusa. Minden szántóterület általános és közös, a természetes termőhelytől eltérő alapvonása:- a rendszeres felszín és feltalaj bolygatás,- a túlnyomórészt évenkénti növényváltás,- és a hosszabb-rövidebb ideig tartó "csupasz" felszinállapot. A csapadék véletlenszerűségét, eloszlását, intenzitásváltozásait, halmazállapotát, mennyiségét a szántóföldi hasznosítás természetesen nem módosítja. Ezért, ha a szántóföldi használat észrevehető változást eredményez a terület vízforgalmában, (pl. módosulnak a lefolyás viszonyok) akkor az ok elsősorban a talajfelszín és a feltalajréteg állapotváltozásaiban keresendő. 9 A szántóföldi modell, ha helyesen építettük fel, természetesen nemcsak a természetes és mesterséges, termőhelyi körülmények vizforgalmi viszonyát tárja fel, de alkalmas lehet arra is, hogy vizrendezési alapelvekkel szolgáljon. Különösen akkor tehet az ilyen vizsgálat a vízre, dezé- si igény szempontjából jó szolgálatot, ha azokra a kritikus fordulópontokra fordítjuk figyelmünket, amikor a csapadék - felületi vizterhelés - értékei és az elnyelő, helybentartó képesség mint területi elem egyensúlya megbomlik. Ezen a ponton indul meg az oldalirányú vizmozgás, ami minden lefolyás, egyenetlen beázás és a vizfeleslegek keletkezésének indítéka. Több mint tiz évig folytattunk jórészt folyamatos szántóföldi vízháztartás méréseket a Gödöllői Agrártudományi Egyetem homokos jel 22
