Rákóczi László: A hordalékmozgás jellemzőinek mérése (VMGT 132., VIZDOK, Budapest, 1982)

3. A lebegtetett hordalék jellemzőinek mérése

27- olyan helyeken, ahol nincs lehetőség pontban,vagy mély­ség szerint összegező minták vételére, azaz ahol nincs hid,csó­nak, vagy más lehetőség a rendes mintavevő felfüggesztésére és leeresztésére, illetve ahol semmilyen más mintavevő nem áll rendelkezésre ;- olyan állomásokon, ahol nincs megfelelő észlelő személy­zet, vagy ahol nincs idő részletesebb mérések végrehajtására;- hevesen áradó vagy apadó folyókon. Ebben az esetben a sűrű időközönként vett meritős minták pillanatnyi voltuknál fog­va több felvilágositást adhatnak a hordaléktöménység változásá­ról az árhullám alatt, mint egy-két részletes mérés. Ez utóbbi ugyanis időigényessége miatt csak a permanenstől igen távol ál­ló áramlási viszonyok között hajtható végre. Azokban az esetekben, amikor felszini mintákat gyűjtenek, a pontbeli felszini hordaléktöménység és a keresztszelvény át­lagos töménysége között utólag összefüggést kell felállítani, részletes mérések segítségével. Ez az eljárás leginkább olyan folyókon felel meg, ahol a hordalék töménysége eléggé egyenle­tesen oszlik el a keresztszelvény mentén, azaz finom iszapot és agyagot lebegtető és igen turbulens vízfolyásokon. Állóvizekben (tavakban) és igen kis áramlási sebességek esetén, ahol az áramlás megzavarása a mintavevő által elhanya­golható, függőleges mintavevők is alkalmazhatók. A tartályul szolgáló függőleges hengert vagy csövet a kivánt mélységbe süly- lyesztik, és pillanatnyi, vagy időben összegező mintát vesz­nek . Egy USA-beli kutatócsoport mintegy 65 lebegtetett hordalék mintavevőt ismertet, amelyeket a világ különböző részein hasz­nálnak (40, 60). A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (iSO) csak az ismertebb mintavevők főbb tipusait emliti (27/d). A lebegte­tett hordalék mintavevők kifejlesztésében és gyártásában vezető országok a következők: USA, Szovjetunió, India, Hollandia.

Next

/
Oldalképek
Tartalom