Rákóczi László: A hordalékmozgás jellemzőinek mérése (VMGT 132., VIZDOK, Budapest, 1982)

3. A lebegtetett hordalék jellemzőinek mérése

28 3.1.3 A mintavételi (mérési) pontok kiválasztása a füqgélyben Általános tapasztalat, hogy a kb. 0,06 mm alatti átmérő­jű finomszemcsés lebegtetett hordalék esetén a töménység elég­gé egyenletes a függély mentén. 0,1 mm körüli, de különösen e- fölötti szemcseátmérőknél igen nagy a töménység-gradiens a füg­gély mentén. Ezért fontos a mintavételi (mérési) pontok számé­nak és egymástól mért távolságának helyes megválasztása. 1) Egy pont: vagy a felszinen, vagy tetszőlegesen választva a függélyben, például a mélység 0,6-ában. Egyszerű és gyors, de nem pontos módszer. 2) Két pont: a felszín és a fenék közelében, vagy a mélység 0,2 és 0,6-ában (straub-féle eljárás). Eléggé egyszerű és gyors, de általában nem eléggé megbízható és pontos. 3) Három pont: a felszinen, a mélység felében és a fenék köze­lében. Nem minden vizjárési helyzetben megbízható. 4) Több pont; viszonylag sok minta minden függély ismert pont­jaiban, egyidejű vizsebesség méréssel. Legalább 4-5 mintát kell venni és egymástól függetlenül elemezni azokat. Ez az egyik legmegbizhatóbb és legpontosabb eljárás. A pontosság ugyanis egyebek között a sebesség és a hordaléktöménység a függély menti gradiensétől, valamint a minták számától függ. 5) Mélység szerinti összegzés: egy minta minden függélyből .No r- mális körülmények között megbízható, de pontossága változó, mivel a jelenleg használatos összegező mintavevők zöme nem a sebességgel arányosan veszi a mintát, és nem mér eléggé kö­zel a fenékhez. Ebből következik, hogy az eljárás pontossá­ga függ a vízmélységtől és az alkalmazott mintavevő típusá­tól (27/d). A fenti lc-4. pont nemcsak a mintavevőkre, hanem a hely- szini töménységmérő berendezésekre is vonatkozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom