Polohn István – Szappanos Ferenc: Vízgazdálkodási társulatok a Dráva völgyében (Pécs, 1974)

I. fejezet. A vízgazdálkodási beavatkozások első emlékei

A XVIII. század első évtizedei fordulópontot jelentenek a hazai vízimunkálatok történetében. A török uralom alól való felszabadulás után egyszerre előtérbe nyomult a lecsapolások gondolata, hiszen visszakerültek az ország legvizenyősebb, legmocsarasabb területei. A helyenként teljesen lakatlanná vált vidékek betelepítésének előfeltétele volt a lecsapolási munkák elvégzése.

Olyan nagyszerű vízimunkák születtek ekkor, mint a Temes-Bega rendezése, a Selmec környéki tározórendszer, hosszabb-rövidebb töltésszakaszok a Duna mentén, és a század végén a Ferenc-csatorna. Jellemző a lecsapolásokból nyerhető rendkívüli gazdasági előnyökre, hogy a 4 millió forintba kerülő Ferenc-csatorna 30 év alatt 20 millió forint tiszta hasznot hajtott a létesítő részvénytársaságnak.

A Dunántúlon Bőhm Ferenc ekkor készítette el a Sárvíz rendezésének első egységes tervét. Ennek során hazánkban lecsapolási munkákkal kapcsolatban elsőnek alkalmazott külvízcsatornát.

A XVIII. században épült ki — Mária Terézia rendeletére — a ma is ismert töltésrendszer a Dráva mentén. Az ekkor megépült balparti töltés Drávatamásitól a már Jugoszláviában lévő Dárdáig tart. Ismeretlen okból Drávakeresztur és Zaláta között a töltés építése elmaradt, itt napjainkban fejezik be a védőmú'vek építését. A század utolsó harmadában a Dráván megkezdődött a mederszabályozás is.

*

E fejezetben bevezetőként vázlatos áttekintést kívántunk adni annak a küzdelmes és hatalmas munkának kezdeti lépéseiről, amely napjainkban is folyik, és amelynek célja a vizek rendezett levezetése és hasznosítása, mai elnevezéssel: a vízgazdálkodás.

Konkrét helyi adatok hiányában országos áttekintést adtunk, főként azzal a céllal, hogy érzékeltessük azt a folyamatos társadalmi szükségletet, amely a vízimunkákkal szemben szinte a honfoglalástól kezdve állandóan fennáll.

Nem járunk messze az igazságtól akkor, amikor azt állítjuk, hogy az áttekintett időszak országos sajátosságai szú'kebb környezetünk — Baranya és Somogy megyék — területére is jellemzőek voltak.

A továbbiakban — az adott időszak társadalmi és gazdasági környezetébe ágyazva — végigkövetjük az eredeti, természetes állapot felszámolására irányuló vízügyi beavatkozások történetét a Dráva mentén, a társulatok megalakulását, növekedését, mindazt a munkát, amely jelentős tényező volt a táj mai arculatának kialakításában.

8