Polohn István – Szappanos Ferenc: Vízgazdálkodási társulatok a Dráva völgyében (Pécs, 1974)

II. fejezet. A társulatok kialakulása és működése a Dráva mentén

— a külső vizek a mocsarakból eltávolítassanak;

— a csatornák összefüggésben legyenek és állandóan tisztán tartva, akadályoktól mentesen, mert fő kellék a csatornában, hogy nem álló, hanem folyó víz legyen”.

A siklósi uradalom mérnöke szerint a dárdai uradalom mérnöke rosszul határozta meg azt a vízgyűjtőterületet, ahonnan a vizek Matty és Gordisa alá folynak, mert az nem 3, hanem 8,1 □ mérföld. Megállapítja továbbá azt, hogy a dárdai uradalom területén kiépített megyei töltés szintezési adatokra alapozott részletes tervezés nélkül létesült, aminek következtében a töltés sok helyen mocsárra került, fokokat gátoltak el, és koronaszintje hullámzó, követi a terepmagasságokat. A töltéssel elvágták a Bolmánynál a Drávába torkolló Tapolcai- és Beremendi- vizek útját, amelyet később a töltés átvágásával voltak kénytelenek biztosítani. A helyszínt bejáró siklósi mérnök azt is megállapította, hogy a táj lecsapolására hivatott, még 1817-ben ásott 2500 öl hosszú főcsatornát azóta benőtték a fák, feltöltődött, használhatatlanná vált, ezért a Gordisától Bolmányig felgyülemlő vizeket a töltésen létesített ideiglenes átmetszéssel szokták a Drávába vezetni, amit a magas vizek ideje alatt időtől-időre eltömnek földdel.

A siklósi terv olyan megoldást ajánl, hogy a Gordisáig kiépített csatornát Matty- Old-Kásád érintésével keleti irányba kell meghosszabbítani és Bolmánynál a „Siblye” nevű mellékágon keresztül a Drávába vezetni. (1 sz. mellékleten az „Egerszegi víz” alsó szakasza vonalán). Megoldásukat azzal indokolták, hogy ez felel meg az elfogadott Beszédes-féle terv elgondolásának, ez a változat igényli a legkisebb töltésépítést, és hogy a kiépítendő csatorna a dárdai uradalom területét átszelő csatornák befogadója is lenne egyben. Végezetül azt tanácsolták a dárdaiaknak, hogyha valóban meg akarnak szabadulni a vízkároktól, akkor ne ragaszkodjanak a saját elképzeléseikhez, hanem az egész Fekete-vízrendszer egységes rendezésére kidolgozott Beszédes-féle terv szerint kapcsolódjanak be a munkába.

A dárdai uradalom a siklósival ellenkező felfogású tervet készített, amelynek értelmében a vizeket Gordisánál, pontosabban Farkas-foknál kívánja a Drávába engedni. Ennek érdekében arra tett indítványt, hogy a siklósi uradalom által a Gordisa és Matty községek határvonalán azún. Bálómalomig végzett csatornázást a határvonalon tovább kell folytatni a ,,Sulyós-tón’’ és a dázsonyi berken keresztül a Farkas-fokig, ahol a töltést keresztülvágva zsilipet kell építeni, és a Drávából visszaduzzadó víz felfogására a dráva- szabolcsi hídig töltések közé kell fogni a csatornát. (Az elgondolás műszaki megoldása a 4. sz. mellékleten látható, a korabeli rajzról készített másolaton.)

A tervvel együtt részletes ellennyilatkozatot nyújtott be 1844-ben a dárdai uradalom a „Feketevízi Választmányhoz”. Ebben cáfolják a siklósiaknak azt az állítását, hogy a ,,vízszabályozó társaság” idézett jegyzőkönyve tartalmazza a magánmunkálatok engedélyezését, és megkérdőjelezik azt, hogy a dárdai uradalom részéről valaki is megbízta volna Beszédest vízügyi tervek készítésével.

Megállapításuk szerint a siklósi uradalom tulajdonképpen önző érdekből, azért akarta a Fekete-víz (Egerszegi-víz) csatornáját alaposan meghosszabbítani, hogy az ne a saját területén torkoljon a Drávába, mivel így megszabadulna a torkolat feletti szakaszon a visszaduzzasztás által előidézett nehézségektől, a párhuzamos töltések építésének költségeitől. Már pedig minél közelebb alakítják ki a beömlést a Duna— Dráva torkolathoz, annál nagyobb mértékű lesz a visszaduzzadás, mivel a Dráva Petárda alatti szakaszán már a Duna is érezteti torlasztó hatását, növelve ezzel némelykor a Dráva árvízszintjét. Tehát veszélytelenebb Gordisánál a töltésen keresztül történő levezetés, mint az alsóbb szakaszon Bolmánynál.

Megemlítenek még egy másik okot is, ami miatt nem szabad a torkolatot Bolmány29