Pintér Károly: Magyarország halai. Biológiájuk és hasznosításuk (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989)
Kölöntefélék családja – Cottidae
Patakok köves szakaszain él, a nap nagy részét a kövek alatt lapulva tölti. Nevét is sajátos életmódjának, illetve az azt kihasználó „halászati” módszernek köszönheti. Régebben botvégre kötött közönséges villával szigonyozták e halat, amely a kő felemelése után egy ideig még aljzaton fekszik, abban bízva, hogy színezete tökéletesen elrejti ellenségei elől. Táplálékát gerinctelen szervezetek, apró halivadék és értékesebb halfajok ikrája képezik. Táplálkozását részletesen a Maros erdélyi szakaszán Gyurkó és Nagy (1971) vizsgálta. Megállapításuk szerint az Ephemeroptera és Trichoptera lárvák játsszák a fő szerepet a botos kölönte menüjében. Ezek mennyisége elérheti a táplálék 51 °7o-át is. A táplálékösszetétel évszakonként és folyószakaszonként erősen változó. Legintenzívebb a táplálkozás június és július hónapokban. Az idézett szerzők szerint az ikrások nagyobb mennyiségű táplálékot fogyasztanak, mint a tejesek. A botos kölönte táplálékának összetételéről az eddigi legrészletesebb vizsgálat Svédország déli részén készült (Andreas- son 1971). Ivarérettségét általában kétéves korában éri el. Március-áprilisban rakja le 100—300 szem, 2 mm- es átmérőjű, tehát meglehetősen nagy ikráját a hím által ásott gödörbe vagy kövek alsó felületére. A lerakott ikrát a hím őrzi. Érdekes szaporodásbiológiája pontosan még nem ismert. Általánosan elfogadott nézet például, hogy évente egy alkalommal BIOLÓGIA ívik. Fox (1978) újabb vizsgálatai azonban ennek ellentmondanak. Az idézett szerző Anglia két egymástól eltérő jellegű patakjában hasonlította össze a botos kölönte szaporodását. A részletes vizsgálatok során kiderült, hogy a táplálékban gazdagabb vízterületen a halak már egyéves korukban elérik az ivarérettséget, és februártól júniusig többször leívnak. Akváriumba helyezett példányoknál négy egymást követő ívást is megfigyelt. Vizsgálatai során olyan tapasztalatot is szerzett, hogy az évente többször ívó populációban jelentős a halak ívás utáni elhullása és általában rövidebb az elért maximális életkor. Az ikra kikeléséhez rendkívül hosszú idő, mintegy 4—5 hét szükséges. Az ivadék az ivarérettség eléréséig viszonylag gyorsan fejlődik. Megfigyelések szerint a hímek sokkal gyorsabban növekednek, mint a nőstények. Legfeljebb 15 cm-es testhosszúságot érhet el, a maximális életkor 5 év. HASZNOSÍTÁS Közvetlen gazdasági jelentősége nincs, de jelentős szerepet játszik a pisztrángos vizek életében. Táplálkozásával konkurense lehet a fiatalabb pisztráng korosztályoknak. Nagy kárt okozhat a pisztrángfélék lerakott ikrájában, amelyet farkával kotor elő a kavicsréteg alól (Gyurkó 1972)*. Ikrafogyasztásával kárt okoz, de ugyanakkor tápláléka a pisztrángoknak, galócáknak, kisebb menyhalaknak. E halfajok horgászatához csalinak is használják. A CIFRA KÖLÖNTE Cottus poecilopus Heckel Egyéb neve nincs. 71. ábra: A cifra kölönte (Cottus poecilopus) [Müller 1983* nyomán] 184
