Pintér Károly: Magyarország halai. Biológiájuk és hasznosításuk (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989)

Kölöntefélék családja – Cottidae

LEÍRÁS A botos kölöntéhez hasonló megjelenésű halfaj, de attól számos morfológiai jellemzője eltérő. A leg­fontosabb megkülönböztető bélyeg, hogy hasúszó­ja igen hosszú. A testhez simítva eléri a végbélnyí­lást. A hasúszó jellegzetesen csíkozott. A többi úszót barna foltok díszítik. Két hátúszója egymás­tól jól elkülönül. Az első hátúszót 8—9 kemény, a másodikat 17—19 lágy úszósugár alkotja. Az ol­dalvonal nem teljes, a faroknyél közepe táján meg­szakad. Az oldalvonal egyébként nem a test közép­vonalában, hanem annál magasabban helyezke­dik el. ELTERJEDÉS Elterjedési területét Közép- és Észak-Európa (az Odera-folyótól), Szibéria, az Amur vízredszere és Korea képezi. Magyarországi előfordulását az utóbbi évtizedekben nem sikerült bizonyítani. Vé­letlenszerűen előkerülhet vizeinkből, azonban bi­zonyos, hogy állandó populációt hazánk területén sehol sem alkot. BIOLÓGIA Életmódja a botos kölöntééhez hasonló, de a két halfaj együttesen csak a legritkább esetben fordul elő. A cifra kölönte a hidegebb, oxigénben gazda­gabb vizet kedveli, élőhelye a patakok pisztráng szinttáján, a botos kölönténél magasabban találha­tó. A szakirodalom szerint 8 mg/l-es oxigéntartal­mat igényel, és a 24 °C-ra felmelegedő vízben el­pusztul. Nagyobb folyókban nem fordul elő. Táp­lálékának összetétele is a botos kölöntééhez ha­sonló. Ivarérettségét két év alatt éri el. Március-április­ban a tejes egy megfelelő kő alá barlangot ás. Itt történik az ívás oly módon, hogy a nőstény nagy­szemű ikráit a kő alsó felületére ragasztja. Körül­belül 15 napig, a lárvák kikeléséig őrzi a hím a fészket. Általában 8—12 cm-es testhosszúságot ér el, de az irodalmi adatok szerint 20 cm-es maximális nagyság is lehetséges. Legfeljebb 5 éves kort ér­het el. HASZNOSÍTÁS A cifra kölönte jelentősége a pisztrángos vizek éle­tében a botos kölöntééhez hasonló. Hazánkban védelem alatt áll. IRODALOM Andreasson, G., 1971. Feeding habits of the sculpin (Coitus gobio L. Pisces) population. Rep. Inst. Freshw. Res. Drottningholm 51:1—30. Fox, P. J., 1978. Preliminary observations on different reproduction strategies in the bullhead (Coitus gobio L.) in northern and southern England. J. Fish Biol. 12:5—11. Gyurkó, §t., Nagy, Z. 1., 1971. Aspecte ale nutritjei $i ale trofice la zglävoaca (Cottus gobio L.) din nul Mu- rcy Bui. Cercetäri Piscicole, Bucureyi 30:27—35. 185

Next

/
Oldalképek
Tartalom