Pintér Károly: Magyarország halai. Biológiájuk és hasznosításuk (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989)
Sügérfélék családja – Percidae
mennyisége változik, minőségi összetétele alapvetően nem. Az idézett szerző szerint a Balatonban halunk tápláléka viszonylag egyhangú. Bár más vízterületekről nem rendelkezünk hasonlóan részletes vizsgálati anyaggal, megállapíthatjuk, hogy a vágódurbincs táplálékában a legfontosabb szerepet az árvaszúnyog-lárvák, bolharákok és az iszaplakó férgek játsszák. Az 1965-ös nagy halpusztulás óta jelentős mértékben megfogyatkozott a Balaton vágódurbincs állománya. Jól jellemzi ezt a változást, hogy a balatoni fogassüllő táplálékában a sügérfélék (vágódurbincs és fiatalabb fogassüllők) részaránya az 1965-ös 67,8a/o-ról 39,7%-ra csökkent két év leforgása alatt (Bíró és Elek 1969). Az állománycsökkenést Bíró (1971) a peszticid-akkumulációnak a bentosz és plankton szervezetekre gyakorolt hatásával magyarázza. A balatoni vágódurbincs növekedésével részletesen Bíró (1971) foglalkozott. Megállapította: halunk a Balatonban más európai vizekhez viszonyítva rendkívül lassan fejlődik (66. ábra). Vizsgálatai során a táblázat szerinti átlagos hosszúsági és tömeg-adatokat mérte. Más vizeinkben eddig nem vizsgálták a vágódurbincs táplálkozási és növekedési viszonyait, pedig a faj tömeges előfordulása és a vízi táplálék- láncban betöltött szerepe miatt az feltétlenül kívánatos volna. A SZÉLES DURBINCS Gymnocephaíus baloni Holcik et Hensel Egyéb nevei: Balon-durbincs, pontypaptetű. (53. színes ábra) LEÍRÁS A széles durbincs testalkata a vágódurbincséhoz hasonló, de annál valamivel magasabb és vaskosabb, robosztusabb. A hátvonal meredeken emelkedik. Összenőtt hátúszójának első részében XIV—XVI kemény, második részében 11 —12 osztott sugár található. A farok alatti úszóban 11 kemény és 4—6 osztott sugár van. A széles durbincs jellegzetes bélyege, hogy a farok alatti úszó két kemény sugara között az úszóhártya mélyen beöblö- södik. Könnyíti megkülönböztetését a vágódurbincstól hogy a hátúszó része az elvékonyodó faroknyél fölött jellegzetes állású. Az utolsó osztott sugarakra állított merőleges vonal a faroknyéllel majdnem derékszöget zár be. HolCik és Hensel (1974) a széKorcsoport Törzshossz (mm) Teljes hossz (mm) Tömeg (g) 1 + 46,7 56,3 1,8 2 + 54,0 65,0 2,8 3 + 66,5 78,6 5,7 4 + 90,0 107,0 13,8 6 + 110,5 125,5 24,1 Kivételesen 30 cm-es testhosszt is elérhet, de a 15 cm-nél nagyobb példányok rendkívül ritkák. HASZNOSÍTÁS Halgazdálkodási szempontból*fontos faj. Jelentős szerepet játszik a fogassüllő és egyes vízterületeken a harcsa táplálékában is. Ugyanakkor táplálékkonkurense a fenékfaunát fogyasztó értékesebb halfajoknak (például az angolnának és a dévér- keszegnek). Halászat tárgyát nálunk nem képezi. Külföldön gyakran speciális halászeszközökkel ritkítják állományát. Horgászati szempontból nem kívánatos tömeges jelenléte. Időnként inváziószerű kapássorozatával lehetetlenné teszi a fenekező horgászatot. Csalihalnak csak ritkán használják. Húsminősége jó, de nálunk nem fogyasztják. les durbincs és a vágódurbincs kopoltyúcsontjai- nak fogazottságában jelentős különbségeket talált. Az oldalvonal a hát felé erősen ívelt. Az oldalvonal pikkelyeinek száma 35—39 között változik. Háta barnászöld, a testoldalak zöldessárga alap- színűek, 4—6 sötétbarna függőleges sávval, amelyek a háttól körülbelül a testközépig húzódnak. Ezek a sávok elmosódok, nem olyan határozott kör- vonalúak mint a sügérnél. A páratlan úszókon a pettyezés kevésbé feltűnő, mint a vágódurbincsnál. ELTERJEDÉS A széles durbincs létezése hosszú ideig elkerülte a halbiológusok figyelmét, csak 1974-ben került sor a faj leírására. Korábban vágódurbincsnak tartott 169
