Pintér Károly: Magyarország halai. Biológiájuk és hasznosításuk (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989)
Bevezetés
BEVEZETÉS A halak világának jobb megismerése az emberiséget történetének miden korszakában foglalkoztatta. Megfelelő ismeretekre volt szüksége az embernek ahhoz, hogy az adott körülmények között a lehető legkisebb ráfordítással jusson hozzá a vizek kínálta nagy mennyiségű, értékes élelmiszerhez, felüdülést, szórakozást találjon a vizek partján, és utódai számára is megvédje a vízi környezetet, e folytonosan megújuló természeti kincset. A halbiológia tudománya biztosította az alapot az ember mind tudatosabbá váló ez irányú tevékenységéhez, ami az írásbeliség kialakulásától napjaink információ-robbanásáig folyamatosan nyomon követhető. szonyok mellett a gazdag halfauna is hozzájárult ahhoz, hogy a magyar halászati tudomány, mindenekelőtt pedig az eredmények gyakorlati alkalmazása nemzetközi hírnevet szerezzen, s a hazai haltermelés nagyságához képest sokszoros mértékben járuljon hozzá a világ élelmezési gondjainak megoldásához. Ez az örvendetesen fejlődő, egyre szélesebb körű tevékenység azonban egy sajátos gondot is felvet: az utóbbi két-három évtizedben felbomlóban van a halbiológiai és az alkalmazott halászati kutatások, illetve a halászati fejlesztő tevékenység kapcsolata. A különböző intézményekben dolgozó kutatók hazai és nemzetközi folyóiratokban közük eredméI. ábra: A hal testfelépítése a legfontosabb mérési pontok feltüntetésével [Berinkey 1966* nyomán] 1 — 13 teljes hosszúság; 1 - 12 testhossz (standard hosszúság); 1 — 5 a fej hossza; 1 — 2 az orr hossza; 1—24 a felső állkapocs hossza; 2—3 a szem átmérője; 3—5 a szem mögötti távolság; 4—23 a fej magassága; 1 — 7 a hátúszó előtti távolság; 1 —19 a hasúszó előtti távolság; 1 — 17 a farok alatti úszó előtti távolság; 6—20 legnagyobb testmagasság; 7—9 a hátúszó hossza; 17— 15 a farok alatti úszó hossza; 7—8 a hátúszó magassága; 17— 16 a farok alatti úszó magassága; 22—21 a mellúszó hossza; 19— 18 a hasúszó hossza; 15— 12 a faroknyél hossza; 10—15 a faroknyél legnagyobb magassága; 11 14 a legkisebb testmagasság; 22— 19 a mell- és hasúszó közötti távolság; 19— 17 a hasúszó és a farok alatti úszó közötti távolság Jellemző mindez hazánkra, illetve a faunaterületre, a Kárpát-medencére is, ahol a kedvező éghajlat, a változatos vízrajzi viszonyok és az ember tervszerű halvédő-haltelepítő tevékenysége következtében napjainkra fajokban rendkívül gazdag halfauna alakult ki. A természeti és gazdasági vinyeiket, amelyek csak nagy késéssel jutnak el a természetes vízi halgazdálkodás és a belterjes haltenyésztés szakembereihez. Márpedig, nemcsak az érintett szakemberek, hanem a szélesebb közönség is joggal igényli a megfelelő tájékoztatást. Ennek az igénynek kíván eleget tenni e könyv, 9
