Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)
II. fejezet. A Duna–Tisza-csatorna terve és tervezői
összetett hidrotechnikai vállalkozás megkövetel. Egy 100 kilométernél is hosszabb csatornán kiépítése során a tervezők és építők számtalan nehézséggel és meglepetéssel találták magukat szemben, különösen két évszázaddal ezelőtt, amikor a mai értelemben vett előzetes kutatómunkát még nem ismerték. A Duna—Tisza-csatornához hasonló terveket csak kevesen képesek kivitelezni, és csak egyet, legfeljebb kettőt egész életük folyamán. így kizárólagosan a más tapasztalataira támaszkodhatnak. Ferdinand Lesseps kétszer vállalkozott a nagy munkára. A Szu- ezi-csatornával sikert aratott, míg a Panama-csatorna építésében — mindenekelőtt anyagi — vereséget szenvedett. Ezt a kérdést a továbbiak során néhány példával illusztráljuk. A Duna—Tisza-csatornát építő Kiss fivérek balsikerét részben Kiss Gábor egyes jellemvonásaival magyarázhatnánk. Ap- ponyi gróf, a hajózási társaság igazgatója és egyik fő részvényese szerint — aki Kiss Gáborral hosszú időn át együttműködött a csatorna építésén — gazdag képzeletvilágú, hirtelen határozatokra és alaptalan, átgondolatlan és vakmerő lépésekre hajlamos ember volt. A II. Lipóthoz intézett kérvényük mellé, mint már említettük, a Kiss fivérek mellékelték a jövendő csatorna építésének lehetőségeit, a hosszúságot és költségeket tartalmazó elaborá- tumot.7 A tervezők a csatorna hosszát 13,25 osztrák mérföldben állapították meg.8 Amikor 1802-ben befejezték az építést, a Duna—Tisza-csatorna 14,5 mérföld, vagyis 110 km hosszú volt.9 A csatorna építésének technikai lehetőségeiről szólva értelmi szerzői és kezdeményezői tömör indoklást adtak: „Mivel a Duna a mérések szerint 23 lábbal (7,27 méter — N. P. megjegyzése) fekszik a Tisza szintje felett, a talaj pedig sík, és nem kell hegyeket átszelni, egyengetni és sziklában sem dolgozni, hanem puha talajon, így a Dunát és a Tiszát összekötő csatorna építésének lehetősége bebizonyítottnak tekinthető.” Az indítványozók annál bőbeszédűbbek, amikor a csatornájuk nyújtotta haszonról szólnak. Érthető körülmény, hiszen az osztrák adminisztráció gazdasági szerveit és a részvényesjelölteket elsősorban ez a kérdés érdekelte. A Kiss fivérek első adatként közük, hogy a csatorna mennyivel rövidíti a hajózást. Számításaik kiindulópontjaként Bácsföldvárat veszik, ahol tervük 7. C. U. Nr 731., 33. füzet, 124—125. föl. 8. 1 osztrák mérföld = 4000 bécsi öl = 7585,94 méter. 1 bécsi öl = 189,65 cm = 6 láb; 1 láb = 12 hüvelyk. 1 hüvelyk = 2,63 cm. 9. Ez a hossz van feltüntetve valamennyi térképen, amelyeket a csatorna felépítése után készítettek Például: Bécs, Nationalbibliothek, Karten- sammulung, sign. C 2402-a. 88
