Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)
II. fejezet. A Duna–Tisza-csatorna terve és tervezői
szerint a csatorna a Tiszába torkollna. Elsősorban azért, mert a sót tekintették a legfontosabb rakománynak, a monarchia keleti részének központi sóraktára ugyanis Szegeden volt. Az erdélyi bányákból a sót a Maroson szállították Szegedre, majd innen a Tiszán és Dunán Bajára, Szolnokra, Pestre, sőt a Száván nyugatra is. A Duna—Tisza-csatorna kiépítéséig a sóval megrakott hajók Bácsföldvárat érintve a Tiszán utaztak Slankamenig, majd víz ellen a Dunán. A jövendő végállomás, Bácsföldvár még egy szempontból jelentősnek bizonyult. Bácsföldvártól nem messze van a Bánátot, az ércekben gazdag Kárpátokat a Tiszával összekötő fontos hajóút, a Bega-csatorna torkolata.10 Ezen a csatornán szállították nyugatra és északnyugatra a rezet és más fémeket a Kárpátok bányáiból, valamint a búzát és egyéb mezőgazdasági termékeket a termékeny bánáti síkságról. Ezek szerint a tervezett csatorna új, igen kedvező lehetőségeket nyitott a Bega felé gravitáló áruszállítás előtt. Az új hajóút hasznosságának magyarázásához, a Kiss fivérek kiszámították, hogy Bácsföldvártól Slankamenig 6, Slanka- mentől Bezdánig 17,5 hajóállomás van, ami összesen 23,5-öt tesz ki. A csatorna befejezése után a távolság Bácsföldvár és Bezdán között mindössze 6,5 állomás lenne, ami azt jelenti, hogy 17 hajóállomással, vagyis 34 osztrák mérfölddel, átszámítva 258 kilométerrel rövidülne.11 A Kiss fivérek számítása minden bizonnyal hatáskeltő volt. Könnyű megérteni, hogy abban az időben, amikor emberek, illetve igásállatok vontatták a hajókat, mekkora gazdasági jelentősége lehetett a hajóút körülbelül 260 kilométerrel való lerövidítésének. A vasúti szállításra még négy évtizedet kellett várni, ugyanennyi időnek kellett még eltelnie, hogy a gőzhajók megjelenjenek a Dunán.12 A Kiss fivérek kiszámították a csatorna általi időmegtakarítást is. A Bezdán és Bácsföldvár közötti hajóutat 10 nappal rövidítette vonla a csatorna, ellenkező irányban, víz ellen pedig 20-szal. Pénzben kifejezve a megtakarítás az első esetben 6 forint 30 krajcár, a másikban 11 forint 30 krajcár naponta, ha a hajó 3000 mázsa, vagyis 160 tonna árut szállít. 10. A csatornát még 1728-ban ásták ki. Maximilian Fremaut építette át 1759—60-ban és összekötötte a Temessek Lásd még: H. Schwicker, Geschichte der Temeser Banats, II. kiadás, Pest, 1872, 321. és 380. o. 11. Egy hajóállomás tehát 2 mérföldet, vagyis 15 kilométert tett ki. Mita Kosticnak a Történelmi folyóiratban (1959, IX—X. könyv, 28. 20.) közzétett adatai alapján kiszámítható, hogy egy hajóállomás 2 osztrák mérföld, vagyis 15 kilométer volt. 12. Az első korszerű vasút, Stephenson gőzmozdonyával 1830-ban jelent meg. Ugyanebben az évben indult meg a hajózás a Dunán Bécs és Pest között, a II. Ferenc nevű gőzhajón. 89
