Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)

I. fejezet. Az államigazgatás intézkedései a folyók jobb hajózhatóságáért és a vízszabályozásért

13. kép — Mikoviny Sámuel és munkatársa földmérés közben [A Bendefy László: Mikoviny Sámuel megyei térképei c. könyvében fi. fejezet, 39. o.) közölt térkép részlete].

Hogy a művelődés és különösen a tudomány területén milyen nehezen törtek utat az új intézkedések, arra példa az is, hogy 1774-ben, az új iskoláztatási rendeletek meghozatalakor Mária Terézia elvetette a tudományos akadémia létesítésének javaslatát. Ez volt a második eset, hogy a császárnő megakadályozta a központi tudományos intézmény megalapítását. Először még 1749-ben javasolta az akadémia alapítását J. Ch. Gutt- sched német tudós és pedagógus. Ide kívánkozik, hogy I. Péter orosz cár 1724-ben alapította meg a tudományos akadémiát, és olyan jeles európai tudósok és matematikusok közreműködését biztosította, mint Eeuler, az elméleti mechanika megalapozója és a Bernoulli fivérek voltak. Ilyen tekintetben a Habsburg-biro- dalomban nehezebb és lassabb volt a fejlődés.

Térjünk vissza a főiskolákhoz!

Ausztriában a technikai főiskolák kezdetét a Sávolyai Jenő kezdeményezésére 1717-ben megalapított katonai mérnöki akadémia (Ingenieur Akademie) jelentette.40 Az osztrák hadsereg mérnöki kádereinek képzésére alapították, de a növendékek nagy része később kilépett a katonai szolgálatból és civilként dolgo40. Friedrich Gatti, Geschichte der k. k. Ingenieur — und k. k, Genie — Akademie 1717—1866, Wien 1901.

78