Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)
I. fejezet. Az államigazgatás intézkedései a folyók jobb hajózhatóságáért és a vízszabályozásért
zott. Számunkra ez az iskola azért érdemel figyelmet, mert 1766 és 1768 között itt tanult Kiss József, a Duna—Tisza-csatorna építésének kezdeményezője és tervezője. Miután befejezte az akadémiát, tudomásunk szerint nem egész egy évtizedet töltött katonai szolgálatban, majd az udvari kamara tisztviselője lett. Gábor, az ifjabb Kiss fivér, az 1769 és 1772 közötti időszakban volt a katonai mérnöki akadémia hallgatója. A bécsi kormány 1766-ban Senzben Collegium Oeconomi- cum néven iskolát alapított, amelynek hallgatói többek között mértani és matematikai ismereteket szereztek, majd a terepi gyakorlatban szakosították magukat hidrotechnikára. Ez az intézmény mindössze tíz évig állt fenn, mert leégett az épület. Tanulói közül mégis 105-en hidrotechnikai szakemberré váltak.41 Magyarországon a hidrotechnika fejlődésére egy másik iskola volt nagyobb hatással. Annak ellenére, hogy tanulói nem vettek részt a Duna—Tisza-csatorna építésében, hanem később az átépítésben és karbantartásban, mégis megemlítjük, mert megalapításával vette kezdetét Magyarországon a hidrotechni- kusok képzésének új szakasza. A mértani intézetről (Institutum Geometricum) van szó, amelyet II. József 1782. augusztus 30-i rendeletére nyitottak meg a budapesti egyetemen. Egy bizonyos idő múlva ez az iskola az Institutum Geometricum et Hidrotech- nicum nevet vette fel, tehát mértani és hidrotechnikai egyetemmé lett. A magyar történelemírás szerint ez volt az első egyetemi rangú technikai iskola Európában. Fejlődésirányát és munkatartalmát II. József rendeletének bevezető szövege határozza meg. ,,Mivel elsősorban Magyarországon és a hozzá csatolt tartományokban mutatkozik szükség a hidrotechnikai és technikai tudományok ismeretére, mert ott a birtokviszonyok igen bonyolultak — véli II. József —, és nagy területek állnak víz alatt, a malmok szakszerűtlenül vannak építve, az utak rossz állapotban vannak, szemmel láthatóan ápolni kellene ezeket a tudományokat”.42 Ez az iskola 1850-ig működött és 1275 mérnököt adott, s ezzel jelentős mértékben hozzájárul a Közép-Duna-medence, Dél- kelet-Európa e bonyolult vízrajzi gócpontja vízépítészetének fejlesztéséhez. 41. Fodor Ferenc, i. m. 67. o. Ezt az iskolát fejezte be Bolyai hírneves matematikus is. 42. Ugyanott. 79
