Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)

XVII. fejezet. A világ csatornái és útjai történetének rövid vázlata. Összehasonlító áttekintés

Britanniában a XIX. század elején is foytatódott, mindaddig, amíg az ipari forradalom teljes győzelmét követően nem következett be a szállítás iparosodása és a közlekedési forradalom.

Alig egy évszázad alatt Nagy-Britanniában 91 csatornát építettek 4 500 km hosszúságban. Valóban példátlan és hallatlan fejlődési ütem, amely nyomon követte az ipari forradalmat.

A nagy-britanniai hajócsatornák építésének ez a rövid áttekintése lehetővé teszi számunkra, hogy megközelítő pontossággal megállapítsuk Kiss Józsefnek Angliában és a csatornáknál tett látogatása időpontját, amelyre azt megelőzően került sor,hogy felvetette a csatorna építésének tervét a Bácskában egy magántulajdonú részvénytársaság közreműködésével. Vitathatatlanul az első három csatornáról, a Worsley-, a Mersey- és a Great Trunk-csatornáról, James Brindley alkotásairól lehetett szó, amit egyébként Hoffmannak az udvari kamarában elhangzott jelentése is bizonyít (III. fejezet, 2. szakasz], A szigetországban azonban még Brindley tevékenységét és Kiss látogatását megelőzően megkezdődött az utak építése a magántrösztök pénzelésével, amiről még lesz szó ebben a fejezetben.

Az egyik és a másik vállalkozás is bizonyára nagy hatással volt Kiss Józsefre, megerősítette azt az elhatározását, hogy a viszonylag elmaradott és tőkeszegény Habsburg-monarchiában megkísérelje alkalmazni a pénzelés angol módját. Ami a műszaki megoldásokat, főként a hajózsilipeket illeti, Kiss József hű maradt a kontinentális, az európai vízépítészeti iskolához.

A Kupa folyó csatornázására a XVIII. század első felében tett második kísérlet kapcsán megemlítettük Maillard ezredest, a szakértői bizottság tagját, aki előzőleg szintén megtekintette az angliai csatornák építőhelyeit. Az említett három csatornán kívül feltehetően felkereste a Great Trunk víziútra támaszkodó csatornarendszer néhány építőhelyét is.

A példátlan gyors ütemű angliai csatornaépítés mögött megítélésünk szerint legalább két kulcsfontosságú dolog rejlett. A közlekedés fejlesztésének igényét nemcsak azért lehetett kielégíteni, mert a magánbirtokosoknak volt elegendő felhalmozott szabad pénzeszközük, hanem azért is, mert a szigeten volt „szabad" munkaerő. Az egyik és a másik jelenség gyökere is az ún. elsődleges felhalmozásból ered. Ennek angliai változata lehetővé tette a pénz felhalmozását viszonylag kisszámú igen gazdag ember kezében (példaként említhetjük Bridgewater herceget), és ugyanakkor megteremtette a munkaerő nagy „tartalék hadseregét", amely állandóan reprodukálódott, ellátta a manu468