Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)
XVII. fejezet. A világ csatornái és útjai történetének rövid vázlata. Összehasonlító áttekintés
faktúrát, majd később az ipart és ugyanígy az út- és csatornaépítési vállalokzásokat is a kellő számú munkással. Az elsődleges akkumuláció angol típusú jelensége nem ismétlődött meg a Habsburg-birodalomban.20 Nagy-Britanniától eltérően, a kontinentális Habsburg-monarchiának nem voltak igazi gyarmatai, nem is volt tengeri nagyhatalom, mint Anglia, amely domináns szerepet játszott a világkereskedelemben. A manufaktúrát és az ipart pedig meg sem említhetjük! Mindezek a körül mények erőteljesen kihatottak azokra a problémákra, amelyekről a monográfiában szó volt. 3. NÉHÁNY ADAT AZ EURÓPAI UTAK ÉPÍTÉSÉRŐL A római birodalom bukása után tönkrement és sorsára hagyatva megsemmisült az az úthálózat, amelyet a rómaiak építettek ki. Elfeledték a módot is, ahogyan ők az utakat építették. Sok évszázadon át Európában csak silány utak voltak, jóval rosszabbak a római utaknál. Ha építettek is utakat, ezek csak helyi jelentőséggel bírtak, összhangban a feudalizmus partiku- larizmusával. A korai feudalizmus körülményei közepette gondolni sem lehetett olyan útvonalak építésére, amelyek Európa egyes részeit kötötték volna össze. A felmálházott vagy meg- nyergelt ló volt a fő közlekedési eszköz az áru- és a személy- szállításban. Csak a XVIII. században jön divatba a postakocsi, a delizsánsz, és némileg szervezett és rendezett lesz a személy- forgalom. A reneszánsz a civilizációnak ezen a területén is új fejlődési irányt nyit meg. Feltárja az európai antik civilizációnak az 20. Marx, A tőke, Az úgynevezett eredeti felhalmozás, I. kötet, 1. könyv, 660—679. o., Budapest 1961. Marx szerint ,,. .. a királysággal és a parlamenttel ellentétben a nagy hűbérúr hasonlíthatatlanul nagyobb proletariátust teremtett azzal, hogy erőszakkal elkergette a parasztságot arról a földről, amelyre annak ugyanolyan hűbéri jogcíme volt, mint neki magának." (665. o.) — A Habsburg uralkodók a XVIII. században igyekeztek megakadályozni egyes hűbérurak törekvéseit, hogy a parasztokat elűzzék földjükről, ami megítélésünk szerint sajátos vonása az abszolút monarchiának és a Habs- burg-birodalom feudalizmusának. Ezt a kérdést természetesen alaposabban és dokumentáltan kell tanulmányozni, amit e monográfia keretei nem tettek lehetővé, de szükségessé sem. Történetírásunkban még elég nagy a tájékozatlanság az ún. eredeti felhalmozás tartalmát és jellegét illetően. A pénznek mindenféle felhalmozását, lett légyen szó feudális járadékról, uzsoráról, vagy a kereskedelemből származó haszonról, „eredeti felhalmozásnak" minősítik. Magyarországon a témáról Pach Zsigmond Pál írt Az eredeti tőkefelhalmozás Magyarországon c. művében (Budapest 1952, 85—95. o.) 469
