Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)

XVII. fejezet. A világ csatornái és útjai történetének rövid vázlata. Összehasonlító áttekintés

mélysége 2 m. A csatorna keleti részén, a Földközi-tenger vízgyűjtő területén 74 zsilipet, az Atlanti-óceán vízgyűjtő területén pedig 26-ot kellett építeni.

A legmagasabb ponton, Nouruze-nál 390x392 méter nagyságú víztározó medencét építettek a csatorna vízzel való ellátására; Malpas-nál a csatorna egy 235 m hosszú és 19,5 m széles alagúton át haladt.10

A Languedoc-csatorna tehát, amely két tengert kötött ösz- sze, két és félszer hosszabb volt a Duna—Tisza-csatornánál, ezenkívül sokkal bonyolultabb a domborzati viszonyok, a sok hajózsilip, az alagút és a víztározó medence miatt.

Amint átadták a forgalomnak, kiütköztek a csatorna hiányosságai. Riquet fiai, akik a csatornát igazgatták, egy egész sor rekonstrukcióba kezdtek, s ezek 43 éven át tartottak, egészen 17244g. Csak ezután valósítottak meg némi profitot a befektetett hatalmas tőkére.11 Az a tény, hogy egyetlen feudális nagybirtokos, majd a leszármazottai képesek voltak ilyen nagy összeget költeni egy gigászi méretű csatorna felépítésére, világosan bizonyítja, hogy Franciaországban a XVII. században néhány hűbérúr valóságos pénzarisztokráciát alkotott, ami, bár jóval kisebb mértékben, a Habsburg-birodalomra is jellemző volt még a XVIII. század végén is.

A Déli-csatorna rekonstrukcióján és a hajózási feltételek megjavításán dolgozó szakemberek közül mindenekelőtt S. L. Vauban (1633—1707] híres francia mérnököt kell megemlíteni.12 Az ő nevéhez fűződik a Fouseranne-nál kialakított, összesen 300 m hosszú 8 elliptikus zsilip megépítése, amelynek mindegyike 2,80 méter denivellációval készült, hogy leküzdjék 20,4 m szint- különbséget.

Az első ,,családi" kapitalista magánvállalat, a Déli-csatorna 1804-ig működött, amikor a kormány döntésével részvény10. Ugyanott, 438. o.

11. A Déli-csatornán felhasznált összeget nem állapították meg pontosan. 14 és 18 millió frank közötti összegre becsülik. Histoire Générale... II. kötet, 436. o.

12. Katonai építészként tökéletesítette a várak építésének módját, figyelembe véve az új fegyvereket és haditechnikát. Vauban rendszere szerint végezték el a péterváradi vár rekonstrukcióját a törökök kiszorítása után.

462