Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)
XVII. fejezet. A világ csatornái és útjai történetének rövid vázlata. Összehasonlító áttekintés
zad utolsó évtizedében nyerte el, a Jüan-dinasztia idején, amikor a fővárost északra helyezték, azaz Nankingból Pekingbe. Az volt az alapvető rendeltetése, hogy gabonát szállítsanak rajta Dél- -Kína nagy kiterjedésű és termékeny vidékéről az ország északi, száraz éghajlatú részeibe.5 Hogy a kínaiak életében a víz milyen fontos szerepet játszott, azt az is bizonyítja, hogy a vízépítészetre ma is használt kifejezés, a sui li egyben jólétet is jelent, vagyis a víz áldásos hatását.5'3 A kínai építők, a vízépítészet mesterei, akiknek tapasztalata évezredeken és évszázadokon át halmozódott fel, sohasem alkalmazták a hajózsilipnek azt a formáját, amelyet 1481- ben Velencében találtak fel, s amelyet általánosan elfogadtak az európai kontinensen és Észak-Ámen kában. A problémát azonban Kínában is meg kellett oldani valahogyan. Említsük meg példaként a Nagy-csatornát, amelyen Santung tartományban mintegy 45 méteres szintkülönbséget kellett leküzdeni. Azt a módot, ahogyan a kínaiak műszakilag megoldották a hajók felemelését és leeresztését a csatornákon, már a XVII. század végén ismertette Louis Lecomte,6 francia misszionárius és jezsuita, a „király matematikusa”, akit csodálattal töltöttek el a vízépítészeti létesítmények és rendszerek ebben a hatalmas és népes országban. Nemcsak az üres, hanem az áruval és utasokkal teli hajók felemeléséhez és leeresztéséhez is a kínaiak ősidők óta a ferde felületet vették igénybe. „Miután a hajót jobb és bal oldalról kikötötték — írta Lecomte —, kézi erővel, néhány csörlő segítségével lassan vontatják, míg nem jut a felső csatornába, olyan helyzetbe, hogy folytathatja útját. A művelet sokáig tart, igen fáradságos és nagyon veszélyes; nagyon meglepődnének fa kínaiak — N. P.), ha látnák, hogy milyen könnyűszerrel nyitja és csukja a mi csilipeink kapuját egyetlen ember, a leghosszabb és legnehezebb hajóknak is lehetővé téve, hogy biztonságosan emelkedjenek és ereszkedjenek.” Más szerzők tanúsága szerint a kínaiak igen ügyesek voltak a ferde felület használatában. A Távol-, a Közép- és a Közel-Kelet más országainak és az inkák birodalmának nagy hidrotechnikai rendszerei és csatornái 5. A Nagy-csatorna építésének egyes szakaszait ismerteti a Science and Civilisation in China, by I. Needham, Wang Ling and Lu Gwei-Djen, Cambridge, 4. kötet, 306—320. o — Csu Hszieh történész 1962-ben Pekingben gyűjteményt adott ki ezzel a címmel: Csing-Kuo Jin-Ho Si-Liao Hszia-csi. (Válogatott anyagok a Nagy-csatorna építésének történetéhez.) 5—a. Soience and Civilisation in China .... 4. kötet, 212. o. 6. Louis Lecomte: Nouveaux Mémoires sur l'État Present de la Chine, Párizs 1696, 229—232. o. 459
