Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)
XIV. fejezet. Sikertelen kísérletek a kupa csatornázására. A Gorski Kotaron át vezető Lujza-út építése
bérelt bácskai kincstári birtokok kiaknázása, emellett szép tekintélynek örvendett a társaság a bécsi pénzpiacon. A Kupa kotrására tett újbóli sikertelen kísérlet tárgytalanná tette a Brodtól Rijekáig, Bakarig és Kraljevicáig vezető szárazföldi út megépítését. Ám továbbra sem mondtak le arról, hogy valamilyen más módon megkönnyítsék a szállítást Karlo- vactól a kvarneri kikötőkig, mert ez nemcsak a Közép-Duna-me- dence, hanem az egész monarchia gazdasági érdeke volt. A megbízhatóbb, műszakilag elfogadhatóbb és könnyebb közlekedés Gorski Kotaron át, a már kialakult világpiaci áramlatba való szorosabb bekapcsolódás céljából, nemcsak a kereskedelmi tőke érdeke volt, hanem a nagy feudális földbirtokosok és az udvar érdeke is. A régi Karolina út többé nem felelt meg a kereskedelem szükségleteinek. Mivel a Kupa csatornázása kudarcba fulladt, az egyetlen reális megoldás egy jobb szárazföldi út építése volt Karlovac- tól a tengerpartig, amely új nyomvonalon haladt volna, és kedvezőbbek lettek volna a tulajdonságai a meglevő Karolina útnál, amely a XVIII. század elején épült. Az útépítés technikája egy évszázad alatt természetesen nagy lépést tett előre egész Európában. Ezenkívül az útépítésnél és a mélyépítésnél végzett földmunkáknál a bizonytalanság és a veszély összehasonlíthatatlanul kisebb volt mindig is, mint a vízépítészetben. A társaság, a kupái Brodtól a tengerpartig vezető út megépítése privilégiumának birtokában, egy új nyomvonalat jelölt ki a Gorski Kotaron át, hogy egy másik, jóllehet kevésbé gazdaságos módon oldja meg a közlekedés problémáját Karlovac és a tengerpart között. Az új út az alábbi vonalon haladt volna: Rijeka, Jelenje, Mrzle vodice, (ez a legmagasabb pont), Lökve, Delnice, Skrad, Srpske Moravice, Vrbovsko, Severin na Kupi, Novigrad, Karlovac. Elkészülte után Mária Lujzáról — II. Habsburg Ferenc leányáról, aki 1810-ben I. Napóleonhoz ment férjhez —, a Lujza út (Marien-Luisen-Strasse) nevet kapta. 4 4. AZ ÚJ ÚT ÉPÍTÉSE KARLOVACTÓL A TENGERPARTIG A Lujza út építésével még kevesebb levéltári forrásmunkánk van, mint a Karlovactól a kupái Brodig tervezett csatornáról. Szerencsére fennmaradt az építésére vonatkozó, már említett (15. lábjegyzet) privilégium szövege, amely tartalmaz némi információt, s ez bizonyos mértékben megkönnyíti feladatunkat. E fontos útról elég sokat írtak, de általában csak elbeszélések alapján, s így ez az anyag csak kevés infornációt és nem teljes értékű tényeket tartalmaz. A Lujza út elkészülte utáni első évtizedek401
