Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)
XIII. fejezet. A kincstári birtokok bérlése
A bizottság úgy vélte, hogy a falvak »csupán azon ok miatt« nyújtották be kérelmüket, hogy ne jussanak a privilegizált hajózási társaság bérbe vett falvai közé, amiből nagy valószínűséggel arra lehetett következtetni, hogy abban az esetben, ha a társaság nem kapja bérbe ezeket a birtokokat, a falvak »maguktól elállnak beadványuktól«. Az udvari bizottságnak ez a feltevése valószínűleg helytálló volt. Mielőtt meghozták volna a végleges döntést, kikérték a bácskai kamarai adminisztráció véleményét, hogy ezek a falvak elég erősek-e gazdasági szempontból, hogy versenyre kelhessenek mint bérlők. A válasz igenlő volt! Az a tény, hogy ezek a falvak konkurálhattak egy nagy részvénytársasággal, külön figyelmet és magyarázatot érdemel. Először is meg kell említeni, hogy ezekben a falvakban főként német lakosság élt, akiket Mária Terézia uralkodása idején telepítettek le, Apatinban a XVIII. század derekán, a többi három faluba pedig a hatvanas években.30 A Duna partján vagy közelében terültek el, a part menti sávban, ahol a föld igen termékeny volt, az erdők pedig máig is fennmaradtak. Mivel a telepítés után nyomban kiváltságot kaptak és előjogokat élveztek, négy-öt évtizeddel később képesek voltak arra, hogy Bácskában egyedülállóan javaslatot tegyenek a bérbevételre és arra, hogy feudális kötelezettségüket pénzben kifizetik. A kamarai szervek mégis más álláspontra helyezkedtek. Az udvari kamara világosan és határozottan fogalmazta meg a minden szempontból elutasító álláspontját: ,,Az egyéb okok mellett az uradalom már azért sem mondhat le Apatinról és Prigrevica Szentivánról, mert a legközelebb esnek a Dunához és az apatini raktárhoz, valamint a kincstári erdőköz, s magához az apatini kamarai sörgyárhoz is, a többi kincstári településre irányuló szállítás pedig igen sok kézi robotot igényel. Krnjajára és Filipovóra szintén szükség van, hogy fellendítsék a gazdálkodást a szomszédos birtokokon, Prekaján, mégpedig szénakaszálás idején, de nem kevésbé akkor, amikor bort és sört kell szállítani Apatinból az uradalmi kocsmákba, és ezért nem nélkülözhetők anélkül, hogy az uradalom gazdasága ne szenvedne kárt... Mivel a négy említett helység ... szükségessé vált a kamara számára, számos oka van annak, hogy ne vonják ki őket a társaságnak adott kibérelt területből, 30. Apatin — 1749; Filipovo — 1762; Prigrevica — 1763; Krnjaja — 1765. 385
