Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)

XIII. fejezet. A kincstári birtokok bérlése

A palánkai uradalom például 41 067 forintot jövedelmezett. Ezek szerint a Bácskában levő kincstári birtokoknak nem jelen­téktelen részét irányozták elő bérbeadásra, amelyek nagy jöve­delmet hoztak a kincstárnak. Számításaink szerint ezek a be­vételek a magyar kamara Bácskából származó ossz bevételének 17 százalékát tették ki.25 Nagy figyelmet szenteltek a birtokokon levő erdőknek. Nem véletlen, hogy az erre a kérdésre vonatkozó 12. pont a legrészletesebb és a legprecízebben van megfogalmazva. Abból az elvből indultak ki, hogy az erdőket nemcsak hogy a kiirtás­tól kell megóvni, hanem gondozni is kell őket, különösen azért, mert a törökökkel vívott legutóbbi háborúban jelentős károkat szenvedtek. Az alattvalókat továbbra is megilleti az úrbér elő­irányozta jog a tüzelővel való ellátásra (,,Usus, aedilis et Eocalis Iignationis. Az erdőgazdaságok hivatali személyzetének státu­sára vonatkozó különféle változatok közül azt a javaslatot fo­gadták el, hogy a vezető tisztviselők továbbra is a magyar ka­mara szolgálatában állnak, az alacsonyabb beosztásúak pedig a privilegizált hajózási társaság szolgálatába kerülnek. Ezzel a meg­oldással a kamarai szervek igyekeztek megőrizni a folyamatos­ságot és lehetőséget biztosítani maguknak arra, hogy ellenőriz­hessék: a bérlő hogyan viszonyul az erdők iránt. A társaság képviselői biztosították az udvari kamara képviselőit, hogy egy ilyen nagy vállalatnak nem áll érdekében, hogy itt vagy ott né­hány száz forintos haszonra tegyen szert az erdők törvénytelen és káros irtásával. Ellenkezőleg, nekik is érdekük, hogy Bács­kában jelentősen fejlesszék az erdőket. Az erdők minősége si­lány és nem biztosítja a privilegizált hajózási társaság ellátását minőségi fafajtákkal. ,.Csupán Plavna községnél és a Bodjaninál levő dunai szigeten jelentősebbek az erdők" — állapították meg a jegyzőkönyvben. A többi minősége silány; a csatornaépítéshez igazi, jó minőségű tölgyfát nagy szállítási költséggel a távoli szlavóniai erdőkből kellett hozatni. Bácskában nincsen hajóépí­tésre alkalmas tölgyfa. De nincsen cölöpöknek és a hajózsilipek­nek megfelelő fa sem. A társaság azt ígérte a kamara képviselői­nek, hogy igyekszik új fafajtákat telepíteni és hogy az erdőket a bérlet lejártáig „felvirágoztatja”. E bizonygatások ellenére a kamara képviselői megmaradtak annál a követelésüknél, hogy a magyar kamara ellenőrizze saját erdőgazdasági személyzetét. Az erdőgazdaságok leendő státusa körüli viták azt bizo­nyítják, hogy az osztrák birodalom a XVIII. század végéig viszony­lag magas szintre emelte az erdőgazdálkodást, de a bácskai er­dők minősége mégsem volt kielégítő. Ennek káros következmé­25. A százalékarányt úgy kaptuk, hogy összeadtuk mindkét csoport birtokai­nak bevételét, majd kiszámítottuk az eladásra szánt birtokok részarányát. 379

Next

/
Oldalképek
Tartalom