Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)

XIII. fejezet. A kincstári birtokok bérlése

santovóit — 1800. május 1-étől kezdődően 25 évre, vagyis 1825. április 30-áig bérbe adják. A társaság jelenlevő képviselői e pont kapcsán szorgalmazták, hogy a szerződés május 1-én lépjen élet­be, mert az volt a szándékuk, hogy annak a jobbágyi robotnak és más eszközöknek a felhasználásával, amelyekkel a birtokok átvé­tele után rendelkeznek majd, meggyorsítják a Duna—Tisza-csa- torna befejezését. A kamara képviselői nagy megértést tanúsí­tottak a társaság ezen indítékai iránt, és teljes egészében tá­mogatták a kérelmet. A privilegizált hajózási társaság számára a bérlet összegé­nek meghatározása volt a legnagyobb jelentőségű. Az évi bérlet, amit a kilenc évi átlag alapján számítottak ki, a szerződés máso­dik pontja értelmében 201 730 forintot tett volna ki, amit előre, négy egyenként 50 432 forint és 30 krajcár összegű részletben fizettek volna ki. A szerződés aláírásával minden úrbéri és regá­léjog a magyar kamaráról a társaságra száll. A bevételek részletes áttekintése alapján kiszámítottuk a négy kincstári birtok összbevételének négy legjelentősebb pozí­ciója százalékarányát (5. táblázat). A táblázatból kiderül, hogy a feudális juttatások három alapvető formája: a természetbeni já­radék, a munkajáradék és az italkimérés utáni haszonbér hozta az összbevétel 77,2 százalékát.21 Ezekre az adatokra és jelentősé­gükre még visszatérünk. 5. táblázat Bevételek Forint % Munkajáradék 49 597 24,5 Természetbeni járadék 58 989 29,2 Az italkimérés haszonbére 47 496 23,5 Összesen 156 082 77,2 Egyéb 45 621 22,8 összesen 201 703 100 Szavatosságként, hogy a törlesztést rendszeresen végzik, jelzáloggal lekötötték nemcsak a társaság, hanem a részvénye­sek és örököseik vagyonát is. A negyedik pont értelmében a társaság »szent kötelessé­gének tartja«, hogy nem zsákmányolja ki az alattvalókat és meg­21. C. U„ 25. füzet, Nr 493., 1800. I./107. sz„ 39—40. föl. 377

Next

/
Oldalképek
Tartalom