Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)
XIII. fejezet. A kincstári birtokok bérlése
Vitára adott okot az 5. szakasz is, amellyel meg kellett tiltani a társaságnak, hogy »kolóniákat hozzon létre«, vagyis telepesfalvakat létesítsen a bérbe vett kincstári földeken. A legfelsőbb állami ellenőrzés ilyen szempontból nem osztotta a budai hatóságok nézetét, úgy ítélve meg, hogy ez »összeegyezethetetlen a lakosság számbeli gyarapodására vonatkozó, általánosan lefogadott elvvel«. E nézetkülönbségek értékelésekor figyelembe kell venni, hogy 1800-ban már befejeződött a németeknek a Közép- Duna-medencében való letelepítése harmadik, úgynevezett jozefinista szakasza.18 Mindkét fél számára igen érzékeny volt a gabonaforgalmazás kérdése háború vagy »erőhatalom« esetén, vagyis amikor a monarchia más részeiben aszályos esztendő van, vagy elemi csapások miatt jelentősen csökken a hozam. Ez volt az alapja a dilemmának. A kincstári birtokokon, az említett esetekre felkészülve, mindig volt tartalékban bizonyos mennyiségű gabona. A privilegizált hajózási társaság azonban éppen attól az óhajtól vezérelve veszi bérbe a kincstári uralmakat, hogy fellendítse a gabonakereskedelmet, tehát érdekében áll, hogy mindig szabadon rendelkezzen gabonájával és csakis saját érdekeit szem előtt tartva spekuláljon vele. Ha nem sikerül többletet teremtenie a paraszti kilencedből, akkor hogyan lesz képes megfizetni a bérletet? Különösen a legfelsőbb állami ellenőrzés mutatott rá erre a körülményre, úgy vélekedve, hogy a végleges szöveg megfogalmazásakor ezt a tényt is figyelembe kell venni. A legfelsőbb állami ellenőrzés, mint már említettük, helyesen hívta fel az udvari szervek figyelmét arra, hogy a birtokok bérbeadásával a kincstár tulajdonképpen lemond arról a haszonról, amelyre a csatorna befejezte után tenne szert birtokaiból. Ám ha figyelembe vesszük, hogy a birtokoknak a privilegizált hajózási társaság által »conditio sine qua non« szerinti kibérlésétől függ a társaság távlati terveinek sikeres megvalósítása, akkor a javaslatot el kell fogadni, mert ezzel egy általánosan hasznos művet támogatnak — vélekedett az állami ellenőrzés. Pontosan felmérte ugyanis, hogy a hajózási társaság miért igyekezett bérbe venni a bácskai kincstári birtokokat. A Duna—Tisza-csatorna befejezése és a tengerig vezető tervezett nagy közlekedési hálózat befejezése után a társaság, a birtokok bérlőjeként, sokkal kedvezőbb helyzetben lesz, mint e birtokok nélkül. Felvetették azt a kérdést is, követeljék-e a társaságtól, hogy garancia fejében foglalót helyezzen el, vállalva ezzel, hogy idejé18. N. Petrovic: A Közép-Duna-medence XVIII. századi betelepítése történetének egyes nyílt és vitás kérdései. (O nekim otvorenim i spornim pitanjima kolonizacije srednjeg Podunavlja u XVIII. veku), elhangzott a történészek 1975. évi San Franciscó-i XIV. nemeztközi kongresszusán, Jugoslovenski istorijski casopis, 1976., 1—2. szám. 375
