Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)
XII. fejezet. Tervmódosítás és a csatornaépítés folytatása
kiás egy köböl földet, 40 krajcárt keres. Ha az elszámolást munkaidő szerint végeznék, akkor egy köböl földet tíz nap alatt sem ásnának ki, vélekedett Redl. Redl kalkulációja és javaslatai azonban nem arra vonatkoztak, hogy a kamarai birtokokon dolgozó parasztok személyesen kapják kézhez a munkájukért járó bért. Egészen másból indult ki és a kamara érdekeit tartotta szem előtt. Ismeretes, írta jelentésében, hogy a kamarának joga van robotra kötelezni parasztjait, s ez a munka pénzben kifejezve évente legalább 800 000 forintot jelent. Ennek azonban csak mintegy a felét használják fel, mert a kamara nincs olyan helyzetben, hogy több robotot használjon ki. Redl tehát azt javasolta, hogy a kamara bocsássa a társaság rendelkezésére a ki nem használt robotnak valamivel több mint a felét, amennyit konkrétan 240 000 forintban lehet kifejezni. Azzal is egyetértett, hogy a kamarai parasztoknak az egy kiásott köbölért ne négy, hanem hat napot számítsanak, azzal a kikötéssel, hogy az elszámoláskor ne a munkahelyen eltöltött napokat, hanem a kiásott köbölök számát vegyék figyelembe. Annak a kamarai parasztnak tehát, aki egy köböl földet kiásott, elismerik, hogy hat napot robotolt a kamarának. Ezek szerint a kihasználatlan 240 000 robotnapért a csatornán 40 000 köböl földet lehetne kiásni. Ezt a munkát, Redl javaslata szerint, a mezőgazdasági munkák után, az ősz és a tél folyamán lehetne elvégezni. Ahhoz, hogy a csatornát 1799. tavaszáig befejezzék, az említett földmennyiségen kívül még 20 000 vagy 30 000 köböl földet kellene kiásni, s ezt azok a munkások végezhetnék el, akik önként jelentkeznek munkára. Vagyis Redl abban bízott, hogy őszre és télre legfeljebb még 70 000 köböl föld megmozgatása marad hátra.79 Javaslatának az volt a lényege, hogy a csatornát a kamarai parasztság intenzívebb kizsákmányolásával fejezzék be, a kamara iránti munkakötelezettséget pedig névlegesen 50 százalékkal növeljék az utóbbi évek kihasználatlan munkamennyiségéhez viszonyítva. Nagyobb növekedési arányt nyilvánvalóan Redl sem mert javasolni, mert tartott a parasztság ellenállásától. Ha ugyanis a kamarai zsellérek a kamara iránti munkakötelezettségüket a felére csökkenthették volna, ez nagy siker lett volna számukra. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy Redl teljesítménybérezést javasolt, ami az ingyenes paraszti munkaerő intenzívebb kizsákmányolását jelentette, akkor a paraszti robot tényleges kihasználása magasabb lett volna 50 százaléknál. A privilegizált hajózási társaság tehát, mivel képtelen volt elegendő számú önkéntes munkást találni, elhatározta, hogy egy 79. Ugyanott. 359
