Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)
VI. fejezet. Az európai háborúk. A társaság és a tervezők törekvése, hogy kiterjesszék tevékenységüket
okoznak-e nekik. Ha ez meg is történne, törvény szerint nem jár nekik kártérítés, mert bevételük a haszonbérből ered, amely nem az ő tulajdonuk, hane mcsupán élnek vele. így azután a társaság engedélyt kapott, hogy az uralkodó október 2-i döntése alapján egy-egy vízimalmot építsen Verbásznál és Sztapár- nál. Csakhogy a döntés érvényességét mindössze hat évre korlátozták. Ha e határidő lejárta után megmutatkozik, hogy csökken a szárazmalmok száma, a kincstár bevétele pedig leapad, akkor növelik az adóösszeget, amelyet a társaság a kamarának köteles fizetni. A társaságot továbbá arra is kötelezték, hogy fedezze azt a veszteséget, amelyet a kincstár esetleg elszenved az új vízimalmok létesítésével. Akárcsak az egész csatorna esetében, a vízimalmokra is 25 évi privilégiumot szabtak ki. Abból indultak ki, hogy mivel a hajózsilip része a csatornának, a vízimalom pedig a hajózsilip része, ennek a kincstár részéről történő esetleges korábbi átvételével szükségtelen bonyodalom keletkezne. A vízimalmok körüli bonyolult viszály azonban ezzel még nem oldódott meg véglegesen. Folytatódott 1796-ban, a súlyos válság idején, amely váratlanul megingatta a kiváltságos hajózási társaság és a Kiss fivérek pozícióját. Ezért monográfiánk IX. fejezetében ismét vissza kell térnünk a vízimalmok kérdésére. 3. JAVASLAT A GABONAKERESKEDELMI TÁRSASÁG MEGALAKÍTÁSÁRÓL A kiváltságos hajózási társaság, azaz ennek alapítói, a Kiss fivérek még két, a vízimalmoknál is jelentősebb kezdeményezést tettek 1795-ben. Az első megfogalmazója ismét csak Kiss József és Gábor volt, akik akkor minden erejükkel a csatorna építésének sikeres befejezésére törekedtek. Ennek ellenére volt annyi idejük és bátorságuk, hogy a társaság igazgatóságát megkerülve új javaslattal álljanak az uralkodó elé, újabb kiváltságot kérelmezve. II. Ferenchez eljuttatott javaslatuk bemutatásának módja és a kitűzött célok alapján megérdemli figyelmünket. A másik javaslat, amelynek ugyancsak ők voltak a szerzői és a kezdeményezői, a folyamodó azonban a társaság, egy-két hónappal később vetődött fel. Tárgya egy valóban nagyszabású gazdasági, vízgazdálkodási és közlekedési projektum, minden tekintetben jelentősebb, összetettebb a Duna—Tisza-csatornánál. Indítványozták ugyanis, hogy építsenek hajózható csatornát Vu- kovártól Samacig, a Kupát Karlovacig szabályozzák, innen pedig csatornát vezessenek Brod na Kupiig, továbbá építsenek utat Brodtól Rijekáig, Bakarig és Kraljevicáig. Ez azt jelenti, hogy egy új, összetett közlekedési hálózatot terveztek, amely a Pannon- -síkság délkeleti részét kötötte volna össze az adriai kikötőkkel. 183
