Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)

V. fejezet. A részvényjegyzés, a munkálatok megkezdése és a munkaerő okozta nehézségek

vénybejegyzésekkel eszközöket teremtsenek elő a csatornaépítéshez egy viszonylag elmaradott környezetben, amely még nem ismerte a kapitalista gazdálkodás fejlettebb, »angliai« formáit, s ahol még nem alakult ki a fejlett fizetési forgalom, nem halmozódtak fel jelentősebb pénzeszközök.

E szándéktól vezérelve a tervezők továbbá azt is hangoztatják, hogy a befektetett tőkére legalább 9, de lehet, hogy 10 százalékos kamatot fizetnek, megemlítve, hogy e számos előny miatt érthető módon »sok herceg, gróf és más nemzetség Bécsből és lentről, Magyarországról« csatlakozott a kiváltságos hajózási társasághoz, befizették a pénzt, vagy írásban igazolták, hogy nagy összeget fektetnek a csatornaépítésbe. Példaként megemlítették a vállalkozás fő részvényesének és támogatójának nevét és azt az összeget, amelyet befizet. Ez az ismert osztrák nagybirtokos és hercegi Dietrichstein3 család volt, amely a Kiss fivérek állítása szerint kötelezettséget vállalt, hogy 300 000 forintot befizet, ami akkoriban igen tetemes összeg volt, nagyobb annál, ameny- nyit maga a kincstár kölcsönzött a társaságnak.

2. A TŐKERÉSZVÉNY BEJEGYZÉSÉNEK MÓDJA, A RÉSZVÉNYEK ÉRTÉKE, A BEJEGYZÉSI KÖZPONTOK

Mielőtt még a Magyar Hírmondó olvasóit tájékoztatták volna a részvénybejegyzés módjáról, és arról, hogy hányféle részvény van, Kiss József és Gábor szükségesnek tartotta megmagyarázni, hogy mi is tulajdonképpen a részvény! Cikkükben e- gyebek között hangsúlyozták: »Részvénynek (Action, Azzione, Actien) nevezik általában a kereskedelemben azt a pénzösszeget, amelyet valamely hasznos (!) társaságnak fizetnek be tagjai, és ezzel jogot szereznek arra, hogy részt vegyenek annak a haszonnak az elosztásában, amelyet a társaság ezúton megvalósít«.4 Továbbá azt is megmagyarázták az olvasónak, mi a tőzsde. Értelmezésük szerint ez »kereskedelmi székház (bourse, borsa, Börse), az a hely, ahol a kereskedők és a pénzváltók összejönnek és kereskedelmi ügyekről tanácskoznak«.5

A Kiss fivérek cikkéből megtudjuk, hogy a csatorna megépítésére alakult társaság háromféle részvényt bocsátott ki: első

3. A Krajnai eredetű Dietrichstein hercegi család Ausztria egyik leggazdagabb és legrégibb arisztokrata családja volt. A XVIII. század végén és a XIX. század elején a család legjelesebb tagja, Franz Joseph Dietrichstein herceg (1764—1854) vezérőrnagy, a napóleoni háborúk részvevője, az 1689-ben alapított nagy hitbizomány örököse volt.

4. Magyar Hírmondó, 1793., 424. o.

5. Ugyanott, 425. o. A Kiss fivérek meglehetősen durván és ügyetlenül fejezték ki magukat magyarul amiatt is, mert a magyar műszaki és köz- igazgatási terminológia akkor még csak kialakulóban volt.

162