Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)

V. fejezet. A részvényjegyzés, a munkálatok megkezdése és a munkaerő okozta nehézségek

osztályú részvényeket 5000 forintos névértékben, másodosztályú- akat 1000 forint és harmadosztályúakat 500 forint értékben. Az 5000 forintos részvény vásárlója köteles volt azonnal befizetni 1000 forintot, a maradék összeget pedig 1000 forintonként félé­venként. A másodosztályú részvény megvásárlásakor 500 forintot kellett befizetni, az összeg másik felét pedig egy év után kellett befektetni. A harmadosztályú részvény értékét azonnal és kész­pénzben kellett befizetni. A részvényvásárlásnál más kombináci­ókat és lehetőségeket is előirányoztak. Az a személy, aki egy 5000 forintos részvény mellé még két másodosztályú és hat har­madosztályú részvényt is megvásárol, tehát összesen 10 000 fo­rintot fektet be, egyszerre az összeg egyötödét, vagyis 2000 fo­rintot fizet be, a maradék összeget pedig részletekben minden félévben. A részvényesek a csatornaépítés 3 évre tervezett munkála­tai alatt 5 százalékos kamatot kapnak befektetett pénzükre, az építés befejezte után pedig az évi közgyűléseken döntenek a megvalósított profit felosztásáról. A közgyűléseket minden évben Bécsben tartják. A Kiss fivérek kiváltságos helyzetet és társaság ügyeibe való döntő befolyást ígértek az elsőrendű részvényeseknek. Ne­kik vagy képviselőiknek döntő szavuk lesz az évi értekezleteken, nagyobb jogaik lesznek tehát, mint a másod- és harmadrendű részvények tulajdonosainak. Nyilvánvaló, hogy a legvagyonosabb és legbefolyásosabb nagybirtokosok körének néhány tagjától vár­ták a legtöbbet mind a pénzügyek, mind a bécsi udvarnál való támogatás szempontjából. A közép- és jelentéktelenebb részvé­nyesektől a csatornatervezők a jelek szerint nem sokat vártak, ami közvetve azt is tanúsítja, hogy Magyarországon viszonylag kisszámú volt a tehetősebb polgárság, a közép-, de különösen a kisnemesség igen szerény körülmények között, sőt szegényesen élt a fejletlen áru- és pénzforgalmi viszonyok következtében. Az említett kiváltság mellett az elsőosztályú részvények tulajdonosainak még egy kedvezményt adtak: azt a jogot, hogy minden évben ingyenesen indítsanak útnak egy áruval megrakott hajót a csatornán, ezt a jogukat azonban ingyen vagy pénzért át­engedhették másnak is. A Hírmondó cikkéből megtudjuk, hogy a részvénybejegyzés lebonyolításával a Baldtauff nagy bécsi kereskedelmi és bank­házat (Grosshandlungshaus Baldtauff und Comp.) bízták meg, amelynek irodái a régi Bécs szűkebb centrumában voltak.6 Az ér­6. Stock am Eisenplatz 861. sz. Napjainkban a Kärtnerstrasse és a Graben sarkán. Ugyanott, 425. o. 163

Next

/
Oldalképek
Tartalom