Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)
IV. fejezet. A Duna–Tisza-csatorna építése a magán-részvénytársaság eszközeiből
II. Ferenc azt is elrendelte, hogy haladéktalanul lássanak hozzá a csatornával kapcsolatos felméréshez és kijelöléshez, nehogy emiatt ismét halasztást szenvedjen az építés megkezdése. A döntés végrehajtásával a magyar kamara egy képviselőjét és egy mérnökét bízták meg, akiknek a terepen meg kellett állapítaniuk, hogy mely területeket kell már az első szakaszban átengedni az építőknek és melyeket később, és milyen időközökben. Az intézkedés betartásáról a bácskai kamarai adminisztráció gondoskodik.21 Viszály keletkezett a zombori polgárok birtokában levő földek felvásárlása miatt is. A magyar kamara úgy vélekedett, hogy ez a kérdés nem követel sürgős megoldást, mert a csatornaépítés még nem vett nagyobb lendületet, s a döntést ezért átengedte az uralkodónak.22 Ő azonban elrendelte, hogy nyomban állapítsák meg a földek árát; amint az építők kézhez kapják a hivatalos felbecslést és kifizetik a volt tulajdonosokat, a megvásárolt parcellákat haladéktalanul át kell nekik engedni.23 Mivel az uralkodó döntése végleges és megfellebbezhetetlen volt, e viszályoknak nincs további írásos gyoma. Hamarosan azonban újabb problémák és viszályok merülnek fel, mégpedig egy olyan jelentős kérdés miatt, mint amilyen a munkaerő volt egy több mint 100 kilométer hosszú vízügyi létesítmény számára. 4. NÉZETELTÉRÉS AZ URALKODÓ ÉS A MAGYAR KAMARA KÖZÖTT A MUNKAERŐ MIATT A tervezőknek a koncesszióról szóló szerződés megkötése előtt az állami adminisztrációhoz intézett egyik lényeges kérdése a munkaerőre vonatkozott. Azt kérték, hogy a császári hadseregből 4000 legényt irányítsanak a csatornaépítésre, azzal, hogy fizetik a katonák munkáját. Azt is kérték, hogy álljon rendelkezésükre 50 ács és 40 kőműves a császári hadseregből és a kincstárhoz tartozó üzemekből. Kérelmük azonban kimaradt a szerződésből, nyilvánvalóan azért, mert az állami szervek nem akartak ilyen szempontból konkrét kötelezettséget vállalni. Azáltal, hogy a kérdést még a szerződés aláírása előtt felvetették, a tervezők világosan tudomásra hozták, hogy számol21. Ugyanott, 106—109. föl. 22. Ugyanott. 23. Ugyanott, 99—112. föl. 144
