Petrasovits Imre: Az agrohidrológia főbb kérdései (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988)
II. A víz és környezete
a levél hőmérséklete. Mindenesetre a növényzet hőforgalmának méréssel vagy számítással történő meghatározása rendkívül bonyolult feladat. Arra ma már van mód, hogy az állományklímát, ezen belül a hő- és sugárzásforgalmat, bizonyos fokig, számunkra kedvezően befolyásoljuk a táj termesztési lehetőségeinek kihasználásán túl. Ilyenek pl. a sorirányítás, az optimális sor- és tőtávolság megválasztása, az albedó megváltoztatása talaj festéssel vagy takarással, öntözéssel, főként permetező öntözéssel stb. Ezek alkalmazása azonban ma még inkább csak kísérleti jellegű. 3.1.2. A SUGÁRZÁS HATÁSA AZ ÁLLOMÁNYKLÍMÁRA ÉS A NÖVÉNYRE Állományklíma Valamely terület feletti légrétegben sajátos, a helyi viszonyok által megszabott különleges mikroklíma alakulhat ki, amelyet növényállományon belül állományklímának nevezünk. A környező klímától való eltérés az illető terek energiagazdálkodásában mutatkozik meg. A sugárzásnak a mikroklímára gyakorolt hatása a mikroklíma határfelületeitől függ. így pl. a növénytakaró nélküli puszta felszínen a mikroklíma légtere nyitott, ezért a határfelületek anyagairól és azok sugárzásvisszaverő, illetve -átbocsátó képességéről nem lehet beszélni. Ilyen esetben az összes energiamennyiség zavartalanul bejuthat a mikroklimatikus térbe, s az állományklímát nagymértékben módosíthatja. Ennek ellentéte a zárt mikroklíma. Ez esetben az energia behatolása akár teljesen akadályozott is lehet. Voltaképpen a határfelület anyagi minőségétől és a zártság vagy nyitottság fokától függően érvényesül a sugárzási energia hatása az egyes mikroklímák létrejöttében {Bacsó, 1966). A növényállományokban általában részlegesen zárt mikroklíma alakul ki. Ilyenkor a mikroklima együtt módosul a növényállománnyal, kezdve a teljesen nyitottól a szár és levélzet végső kialakulásáig, vagyis a viszonylagosan zárt határfelületű mikroklímáig. Végül a betakarítással együtt az állományklíma is megszűnik. A fejlődő növényállomány az érkező sugárzás nagymérvű módosításával párhuzamosan megváltoztatja valamennyi mikroklima-összetevő (hőmérséklet, páratartalom, légmozgás stb.) alakulását, minthogy ezek elsősorban a sugárzástól függnek. így pl. a növényállomány növekedése a talajfelszin nagyobb fokú beárnyékoltságát idézi elő, ezáltal a napi hőmérsékleti maximumok a talajon később és tompítva jelentkeznek. A növényállomány szélárnyékot is eredményez. A lefékezett légmozgás és az alacsonyabb hőmérséklet mérsékli a párolgást, ugyanakkor megnő a relatív légnedvesség, ez pedig némely növényfaj (pl. szója) fejlődéséhez kedvező, nélkülözhetetlen környezeti tényező. 48
