Petrasovits Imre: Az agrohidrológia főbb kérdései (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988)
II. A víz és környezete
A hosszúhullámú sugárzásmérleg vagyis az effektiv kisugárzás (£eff) függ a légkör visszasugárzásától ( V) és a felszín kisugárzásától (K), vagyis E'ff = K- V. (10) A hosszúhullámú sugárzásmérleggel azért kell foglalkozni, mert fontos szerepet játszik a rendszer hőforgalmában. A légkör visszasugárzása (V) a levegő szobahőmérsékletétől, páratartalmától és a felhőzettől függ, ezért számítható is ezekből a meteorológiai elemekből. Ugyanis ezek a meteorológiai tényezők gyakorolják a legnagyobb hatást a légköri visszasugárzásra. Végül, a felszíni kisugárzás (K) függ a felszín hőmérsékletétől és emisszióképességétől. A hosszúhullámú sugárzásforgalom A felszín és a vízfogyasztó növényállomány hőháztartása Valamely felszín hőháztartási rendszerének alapja az előbb leírt sugárzási egyenleg, a vízszintes irányba oda, illetve onnan elszállított hőenergia, vagyis az advektív hőforgalom. A légkörből e két módon érkező hőmennyiség egyrészt a talaj és a levegő felmelegítésére, másrészt a párolgásra és a fotoszintézisre fordítódik. A téli időszakban még számításba kell venni a fagyás és olvadás által forgalmazott hőt is. Pontosabb számításoknál nem hanyagolható el a csapadékvíz által szállított energia, illetve a növényi zöldtömegben tárolt hőmennyiség sem. Ezek a hőháztartási összetevők a felszín számára részben bevételt, részben kiadást jelentenek. A hőháztartás alapegyenlete a nappali órákra az alábbi alakban írható fel (elhanyagolva a fagyás olvadás, a csapadékvíz és a zöld növényi tömeg hőforgalmát): E„ + Qa = Q, + Qi + LE + Qp, (11) ahol R„ = sugárzásmérleg, Q, = talajhőforgalom, LE = párolgásra vagy kicsapódásra fordított hő, Qa = az advektív hőszállítás, Q, = levegőhőforgalom, Qp = fotoszintézisben megkötött hő, L = a párolgási vagy kicsapódási hő, E = a párolgás. Ha a vizsgált felülethez hő vezetődik, a hőháztartási egyenlet tagjai pozitív, hőelvezetés esetén negatív értékűek. A felszín és a növényállomány hőmérsékletét, ennek napi és évi menetét nagymértékben a sugárzási viszonyok szabják meg. Akárcsak a talajfelszin esetében, a növényzetnél is a sugárzási tényező a legfontosabb a hőforgalomban. A levélhőmérséklet és a környező levegő hőmérséklete közötti egyensúlyi állapot besugárzáskor rendszerint már néhány perc elteltével kialakul. Hasonlóképp a besugárzás befejezése után azonnal a környezeti hőmérsékletre, majd az alá süllyed 47
