Petrasovits Imre: Az agrohidrológia főbb kérdései (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988)

II. A víz és környezete

Rövidhullámú sugárzásforgalom

A biológiai folyamatok szempontjából a sugárzási mérleg rövidhullámú része fontos tényező, amelyre az alábbi egyenlet írható fel:

Rnk = S+D-R = G (l-A). (9)

Eszerint a rövidhullámú sugárzási mérleg függ a direkt és a diffúz napsugárzástól, a globálsugárzás visszavert hányadától, az albedótól.

A rövidhullámú sugárzási egyenlegben a közvetlen (direkt) napsugárzás (S) játssza a fő szerepet az energiabevétel szempontjából. Említettük már, hogy a direkt napsugárzást a légkör gyengíti, s emiatt a légszennyezettségnek jelentősége van a felszínre érkező sugárzás szempontjából.

Amikor megnő a sugarak úthossza a légkörben (kis beesési szög) és erős a levegő szennyezettsége, a színkép maximuma a kék felől a vörös irányba tevődik át. A direkt sugárzásnak a légkör elnyelő hatása miatt fellépő gyengüléséről a 8. táblázat tájékoztat, vízszintes felület és derült égbolt esetén, a 47° földrajzi szélességen. Látható, hogy a legmagasabb napálláskor, júniusban van a legnagyobb sugárbevétel, 32,4 MJ m 2 nap“1, éspedig a legmagasabban fekvő mérési ponton, ahol kicsi a légköri szennyezettség. Ellentéte a december, vagyis a legkisebb sugárbeesési szög mellett és a legalacsonyabban fekvő mérési ponton (ahol nagyobb a légszennyezettség) tapasztalható 4,3 MJ m“2 nap“1 értékkel.

A diffúz vagy szórt sugárzás (D), más szóval égboltsugárzás részben a levegő- és vízmolekulákról, részben a levegőben lebegő egyéb részecskékről történő szétszóródás.

8. Táblázat. A napsugárzás napi összegei MJ m~2 nap egységben, különböző tengerszint feletti magasságokban (Steinhäuser nyomán in Petrasovits, 1981/b)

Tengerszint feletti magasság m-ben

200

1000

2000

3000

Március

13,5

15,6

17,7

18,7

Június

24,6

27,5

30,6

32,4

Szeptember

16,0

18,2

20,2

21,6

December

4,3

5,2

6,0

6,4

A globálsugárzás (G) a direkt napsugárzás és az égboltsugárzás vízszintes felületre érkező együttes értékét jelenti. A közvetlen besugárzás esetén a beesési szög fontos tényező.

A sugárzás visszaverődése a természetes felszíneken meglehetősen bonyolult formában megy végbe.

A felszini visszaverődéshez még hozzáadódik a közeg belsejéből érkező szórt sugárzás is. Az albedó fontos a növény fejlődésében. Célszerű beavatkozással (az állománysűrűség változtatásával, talajfelszín takarásával, vagy fehér, illetve fekete porral való beszórásával) szabályozható a felszín sugárzásbevétele és a növény sugárháztartása, így a termés mennyisége és minősége befolyásolható.

46