Petrasovits Imre: Az agrohidrológia főbb kérdései (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988)
IV. A mezőgazdasági vízgazdálkodás fejlesztését megalapozó kérdések
25. Táblázat. Az AHP 10 évi adatokból számított maximális, minimális és átlagos értékei (Petrasovits, 1984/a) Területi ökotípus helye AHP értékei maximális minimális átlagos % mm % mm % mm Csemő 0,73 441 0,30 186 0,43 249 Szigetszer! tmi k lós 0,86 494 0,24 160 0,52 276 Kiskunság 0,74 396 0,21 137 0,47 202 Vácszentlászló 0,67 394 0,20 150 0,50 205 Tápiógyörgye 0,71 274 0,26 160 0,51 254 Gyakorlati alkalmazás lehetőségei és új problémák: — a tábla-vízkészlet folyamatos nyilvántartásának megszervezése táblánként. Ennek alapja lehet a bemutatott módszerrel a tábla-vízháztartás számítógépes napi nyilvántartása és azok rendszeres (havi) helyszíni mérésekkel való ellenőrzése, — a tervezés jobb megszervezését segítheti a különböző valószínűségű agrohidro- potenciál térképek szerkesztése, országos, táj vagy üzemi méretekben, — a kutatás további feladata marad mindazoknak a törvényszerűségeknek mélyebb feltárása és pontosabb számszerűsítése, amelyek a növényállományok vízigényének és a vízfogyasztásának jobb megismeréséhez és pontosabb megállapításához vezetnek. A tisztázandó kérdések mindig újra fognak termelődni, valahányszor új fajok vagy fajták, új anyagok és termesztési eszközök, újabb meliorációs (öntözési) és termesztési technológiák tervezésére, illetve alkalmazására kerül sor. 4. VÍZKÉSZLETGAZDÁLKODÁS A FÖLDHASZNÁLATBAN E folyamat napjainkban vált az intenzív mezőgazdasági kutatás tárgyává, ahogyan a mezőgazdasági termelés intenzív fejlődése előtérbe állította a viz, mint ökológiai tényező termelést korlátozó hatását. A termelési gyakorlat, ha érinti is ezt a problémát, szemléletileg és fogalmilag a vízkészletgazdálkodás általános hidrológiai, műszaki értelmezésével találkozik, amely történetileg és érthető módon nem képes megválaszolni azokat a kérdéseket, amelyeket az intenzív mezőgazdasági termelés jellege és igényei tárnak fel, mindenekelőtt táblaszinten. Szerző az MTA 1978. évi Közgyűlésén hangsúlyozta először, hogy az ország vízkészletének fontos és az eddigieknél sokkal nagyobb figyelmet érdemlő része a mezőgazdasági területeken, elsősorban a talajrétegben és a felszín közeli talajvízben, táblaszinten tárolódó vízkészlet. Feltárásuk, mennyiségi és minőségi változásuk megismerése új tudományos feladat. Ezek az összefüggések szerves részét képezik egyrészt a vízgazdálkodás egészének, másrészt a mezőgazdaság természeti erőforrásai147
