Petrasovits Imre: Az agrohidrológia főbb kérdései (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988)

IV. A mezőgazdasági vízgazdálkodás fejlesztését megalapozó kérdések

val való gazdálkodásnak. Ez a tevékenység olyan alapvető folyamatokban realizáló­dik, mint a vízkészletek feltárása, nyilvántartása, használata, szabályozása és prognosztizálása. A vízkészletgazdálkodás a földhasználatban néhány fogalmi kérdés tisztázását kívánja. A növénytermesztési tér csapadékbevételeinek és -kiadásainak mennyiségi és minőségi megismerése, adatszerű ismerete a vízkészletgazdálkodás alapja. E téren sok részismeret halmozódik fel. A gyakorlatban azonban, mint „vízkészlet” nem fejeződik ki, annak ellenére, hogy annak pénzben is kifejezhető — mondhatnánk — leltári értéke van. Ennek egyik fő okát abban kell keresni, hogy táblaszinten nem rendelkezünk olyan folyamatos nyilvántartási módszerrel, amely rögzítené és követné a térben és időben változó vízháztartási helyzetet, ezen belül a vízkészleteket. Bármely vízhaszná­lat és szabályozó beavatkozás — a növénytermesztő területeken — akkor lehet igazán hatékony, ha a vízkészletek számszerű ismeretére épül. Vízbevételezések és nyilvántartásuk Attól függően, hogy egy adott terület vízbevétele milyen forrásból történik, négy vízbevételi típust különböztetünk meg (a szomszédos tábláról a ráfolyás kizárva): — csapadékból, — csapadékból és talajvízből, — csapadékból és öntözésből, — csapadékból, talajvízből és öntözésből. Alapvető fogalmi és módszertani kérdés, hogy nem a teljes csapadék, talajvíz és öntözővíz mennyiséget tekintjük „bevételnek”, hanem e forrásoknak csak azt a részét, hányadát, amely mint készlet a növénytermesztési térben a vízigény kielégítésében részt vesz vagy részt vehet. Vízbevételnek csak az említett vízforrások, illetve azok kombinációiból származó vízmennyiségnek a növénytermesztési térben maradó része tekinthető. Ráfolyással — a szomszédos tábláról származó felületi vizekkel — nem számolunk, mert általában az önálló vízgazdálkodású táblákat tekintjük jellemzőnek. Az oldalszivárgásból eredő vízbevételt — mind a talajból, mind a talajvízből — vagy elhanyagolhatónak vagy csak becsülhetőnek tartjuk. 4.1. A VÍZHASZNÁLATOK NÉHÁNY ELVI KÉRDÉSE Mitől függ a különböző vízbevételek tényleges nagyságának értéke? Lehet-e számítani a vízbevételek értékét? Milyen vízkiadási tételeket és hogyan lehet számítani? A növénytermesztési vízkészlet térben és időben változó vízmennyiség, amely adott talajszelvényből és a légkörből (gyökér- és transzspirációs zónában) a növényállomá­nyok által felhasználható. 148

Next

/
Oldalképek
Tartalom