Petrasovits Imre: Az agrohidrológia főbb kérdései (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988)

Bevezető

Azok az ökológiai és technológiai összefüggések tehát, amelyekről ebben a könyvben is szó lesz ökológiai, technikai, ökonómiai, politikai összefüggésekben valósulnak meg. Ennek objektív természeti alapját azok az ismeretek és törvényszerűségek jelentik, amelyek alapja az ökológia. A mezőgazdaságban minden vízgazdálkodási beavatkozás ökológiai értelmezése csakis a földfelszín, a légkör és a hidrológiai ciklus rendszerében létező növényállományok igénye alapján lehetséges. Nincsen egyetlen egyedben létező növénytermesztés. A termesztés az állományban egymásra ható egyedekből álló, környezetet módosító, befolyásoló növényállományokban valósul meg. A termőhelyek a mezőgazdaságban olyan befolyásolt, módosított, alakított ökoszisztémák, amelyekben a növényállományt alkotó növény- egyedek élettani igényei és korlátái — az egyedek a légkör és talaj fizikai, kémiai biológiai tulajdonságaitól függő — szüntelenül változó kölcsönhatásokban érvényesülnek. A mezőgazdasági, vízgazdálkodási beavatkozások ebben az összetett ökológiai közegben valósulnak meg. A társadalmi ráfordítások hatékonysága nagymértékben attól függ, hogy a vízgazdálkodási beavatkozások müszaki-agronó- miai eszközei és hatásai összhangban vannak-e a befolyásolandó természeti környezet teljesítőképességét fenntartó vagy növelő beavatkozásokkal. A tárgyalt összefüggések az elmondottak alapján — elsősorban a mezőgazdaságban, másodsorban a vízgazdálkodásban dolgozó tervező, üzemelő, műszaki és agrármérnökök, valamint szakmérnökök számára jelenthetnek mindennapi munkájukhoz segítséget.

12