Petrasovits Imre: Az agrohidrológia főbb kérdései (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988)

III. Jelenségek és folyamatok

(39)

n

n

lET=cYP‘

tb

A

n

n

X£T=cXP*0GI

(40)

n

n

n

YET=ci+YKb2\YpbA

(41)

n

n

n

(42)

ahol az eddig alkalmazott jelöléseken túl:

Pca = a GGI típusú kád szabad vízfelszínének napi párolgása,

PA = az A típusú kád szabad vízfelszínének párolgása,

K21 = a levélfelület napi értéke.

Az A és c, valamint b, bj_3 paraméterek a növényállomány fajától függő, táblázatokban megadott, tapasztalati állandók;

Az 1 — n határértékek; a növényállomány kelésének, illetőleg az ET mérések kezdetének napját, mint kezdő és a betakarítás vagy tenyészidő, illetőleg számítás utolsó napját, mint végső időpontot jelölik.

Szalóki (1971) a növényállományok evapotranszspirációjának számítására Penman ETp = K - E0 képletéből a K tényező számítására határoz meg összefüggéseket a termés szárazanyag-tartalmának függvényében. A különböző mélységben elhelyezkedő talajvízből felhasznált vízmennyiség (Tv) számítására pedig a

képletet határozza meg,

ahol Vi = a vizsgált növényállomány vízigénye,

/ = táblázatban megadott, a talajvízmélységtől függő együttható.

A többi helyen végzett magyar vizsgálatból nem alakult ki az evapotranszspiráció számítására felhasználható új összefüggés. A különböző kutatóhelyeken elért eredményeket a csatolt irodalomjegyzékben felsorolt tanulmányok tartalmazzák.

A szántóföldi növényállományok evapotranszspirációjának a vizsgálatára számos hazai kutatóintézet vállalkozott. A vizsgálatok célját illetően különbséget kell tennünk az egyes kutatások között aszerint, hogy a vizsgálatokat

— öntözött vagy

— öntözés nélküli állományokban folytatják-e.

Tv = Vif

(43)

2.8. KÜLÖNBÖZŐ NÖVÉNYÁLLOMÁNYOK ET VIZSGÁLATA

2.8.1. SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYÁLLOMÁNYOK

121