Petrasovits Imre: Az agrohidrológia főbb kérdései (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988)
Bevezető
BEVEZETŐ Napjainkban világszerte egyre inkább tanúi lehetünk az egykor emberi beavatkozásoktól mentes természeti környezet művi átalakításának. A mezőgazdaságban általában, Európában szinte kizárólag, csakis befolyásolt vagy szabályozott ökoszisztémák találhatók. Az ember számára nemcsak a gazdaságos termelés, de a természeti környezet tartós fennmaradásában való érdeke miatt is, egyre nagyobb jelentőségű az emberi beavatkozások és az élő természet kölcsönhatásainak, e hatások végső eredőjének ismerete és ésszerű befolyásolása. A vízgazdálkodási beavatkozások egyre általánosabban és erősebben hatnak a természetes vízháztartásra és a hidrológiai körfolyamat különböző jelenségeire. A vízgazdálkodás, a mezőgazdasági termelés fejlesztését szolgáló vízgazdálkodási beavatkozások lényege, hogy kedvező irányba igyekszik befolyásolni a vízháztartási egyenlet bevételi és kiadási tagjait. E beavatkozások és a mezőgazdasági termelés elsősorban a talajhasználat, a növénytermesztés — élő eszközei és tárgyai a növényállományok. A növényállományok tükrözik és összegezik azokat a kölcsönhatásokat, amelyek a termesztési technológia és a vízgazdálkodás által befolyásolt vízháztartás tényezői között alakulnak ki. Ismeretük mind a mezőgazdasági termelés, mind a vízgazdálkodás tervezésének, fejlesztésének és üzemelésének alapját képezik. A mezőgazdasági vízgazdálkodás ökológiája az alkalmazott agroökológiának egyik most kialakuló ága. A különböző vízháztartási helyzetek és a növényállományok közötti kapcsolatok ismerete az ésszerű vízgazdálkodási beavatkozások alapja a mezőgazdaságban. E beavatkozások — módszereikben — mindig valamilyen technikai színvonalon valósulnak meg és függnek az adott technikai szint által meghatározott technológiáktól. Végső sorban az összes vagy csoport társadalmi érdeket kifejező politika követelményének kell megfelelniük. Ez utóbbi képes a vízgazdálkodási beavatkozásokhoz szükséges társadalmi eszközök előteremtésére és az eredmények, célok összefüggéseinek a végső megfogalmazására. A mezőgazdasági vízgazdálkodási és földhasználati beavatkozások és folyamatok az elmondottakból is következik Pécsi (1971) szerint a földrajzi környezetre vonatkoztatott alábbi környezeti alrendszerben folynak le: természeti környezet (geoszféra, ökoszféra), mesterséges környezet, átalakított természet, társadalmi, gazdasági környezet (termelőszféra), politikai, kulturális környezet (fogyasztási szféra). 11
