Petrasovits Imre: Az agrohidrológia főbb kérdései (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988)

Előszó

szempontjából a domináns, mert integráltan érvényesíti mind a talaj fizikai-kémiai adottságait, mind a mikroklimatikus viszonyokat.

Az elmondottakból következik, hogy az agrohidrológia elsősorban a táblán végbemenő hidrológiai és földhasználati folyamatok kölcsönhatásának törvényszerűségét vizsgálja. A vízgyűjtőt olyan organikus területi egységnek tekinti, amelyen a víz összegyülekezésének „funkciói” a földhasználat struktúrájától és technológiájától nagymértékben függenek. Tanulmányozásának tárgya minden olyan jelenség, amely a növénytermesztési, erdőgazdasági műveletek és a vízmozgásdinami- ka tér- és időbeli változásainak eredménye.

Ezek közül e kötetben azokat az összefüggéseket mutatjuk be, melyek az említett kölcsönhatásokat kifejező állapotokat és folyamatokat jellemzik a nemzetközi és hazai kutatások ’80-as évtized első felének megismerési szintjén, és amelyeket a társadalmi gyakorlat szempontjából elsősorban fontosnak tartottunk.

Köszönetét mondok kéziratom előkészítésében nyújtott hasznos tartalmi, technikai, gépírási munkájukért közvetlen munkatársaimnak, Dr. Fogarasi Mártonnak és Dr. Gáspár Zoltánnának.

Külön hálás köszönet kéziratom lektorainak, Stefanovits Pálnak, az MTA rendes tagjának és Dr. Antal Emánuelnek, a műszaki tudomány kandidátusának értékes tanácsaikért és észrevételeikért, amelyeket munkámban felhasználhattam.

Gödöllő, 1987. május 8. Dr. Petrasovits Imre

10