Petrasovits Imre (szerk.): Síkvidéki vízrendezés és -gazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1982)
Dr. Horváth Jenő–Dr. Varga József: A mezőgazdasági üzemi vízrendezés szakigazgatási kérdései és főbb elvei
Kutatás A mezőgazdasági termelésben a gépesítés, a vegyszerek alkalmazása, az intenzív fajták elterjesztése és a fejlett technológiák bevezetése által bekövetkezett fejlődéshez viszonyítva az alkalmazott meliorációs eljárások messze elmaradtak. A hazai meliorációs kutatás a gyakorlat számára a kutatás számos kérdésében nem tud választ adni. Ilyenek például, hogy nem áll rendelkezésre a vízrendezés méretezéséhez szükséges egységes talajfizikai vizsgálati módszer, a talajvédelmi tervezés egzakt méretezési módszere, a talajjavítás területén az alkalmazandó dózisok meghatározásának módszere, az ipari melléktermékek hasznosításának módja, a melioráció ökonómiai egzakt vizsgálati módszere stb. Főbb tapasztalatok az elvégzett beavatkozások eredményességéről Az előzőekben felsorolt nehézségek ellenére az elmúlt évek során komoly erőfeszítések történtek a termőföld termőképességének növelésére és védelmére. Az elvégzett munkának máris mutatkoznak az eredményei. 39. táblázat. A táblaméretek és a belvízveszélyeztetettség alakulása a melioráció alatt álló területeken* Az üzem megnevezése Az üzemek me- liorált területe ha A melioráció indulási éve Átlagos táblaméret ha A belvízzel veszélyeztetett terület ha a melioráció előtt után előtt után Sásd „Búzakalász” 990 1967 15 40 900 75 Nagypeterd „Egyetértés” 2548 1967 20 67 1680 700 Szigetvár „Zrínyi” 2875 1971 36 63 930 45 Szentlőrine „Úttörő” 3194 1968 29 63 1252 60 Balatonszabadi „November 7.” 349 1976 30 150 60 — Böhönye ÁG 1481 1975 30 85 54 21 Résznek „Új Barázda” 1283 1970 15 55 140 — Méhkerék „Nicolae Balceseu” 2947 1975 37 54 1400 6S0 Körösladány „M —Vietnami Bar.” 1180 1976 42 95 708 16S Hajdúnánás „Micsurin” 3300 1973 30 70 1500 220 Hajdúnánás ÁG 1782 1974 73 102 136 10 Szamosmenti ÁTG 1731 1974 25 64 3 S0 49 Perkupa „Dózsa” 7500 1974 13 33 050 200 Bekecs „Hegyalja” 3416 1971 30 60 1000 600 Borsodszirák „Bartók Béla” 1855 1976 30 100 176 15 Szerencs „Lenin” 1040 1975 122 260 250 30 Nőtincs „Naszályvölgye” 1120 1972 13 28 97Szécsény „Rákóczi” 2200 1973 15 60 656 200 * 1978. év végi adatok alapján 301
