Petrasovits Imre (szerk.): Síkvidéki vízrendezés és -gazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1982)
Dr. Petrasovits Imre–Dr. Vajdai Imre: A termőhelyi víztöbbletek termelést korlátozó hatásai
A termőhelyi víztöbbletek termelést korlátozó hatásai DR. PETRASOVITS IMRE—DR. VAJDAI IMRE A termőhelyi víztöbbletek termelést korlátozó hatásai jelentős mértékben függnek adott területen — a kedvezőtlen hatásokat létrehozó természeti tényezőktől és — az adott földhasználattól. Ez a korlátozó hatás függ továbbá a kedvezőtlen tényezők jelentkezésének, kölcsönhatásainak, a gazdálkodási beavatkozásoknak időpontjaitól és azok egybeesésétől is. A káros víztöbbletek kialakulása A folyamat leginkább több, elsősorban természeti tényező eredője. Az időben változó meteorológiai tényezők közül lényeges: — a csapadék mennyisége és intenzitása; — a hőmérséklet; — a párolgás. A talajtani tényezők közül igen fontos: — a domborzat; — a talaj vízbefogadó és víztároló képessége, kapillaritása; — a felsorolt tulajdonságok területi homogenitása. A hidrológiai összetevők közül legfontosabb: — az újabb vízbevételt (csapadékot, öntözést) megelőző talajnedvesség- bartalom; — a talajvíz mélysége és változása; — a hozzáfolyási viszonyok (felszíni és felszín alatti) szabályozottsága. Az adott földhasználat — elsősorban mint gazdasági tényezők összessége — különböző mértékben lehet érzékeny a termőhelyi víztöbbletekkel szemben. A különböző művelési ágak érzékenysége már önmagában is lényegesen eltérő. Legkevésbé érzékenyek a rét-, legelő- és erdőterületek. Általában a legérzékenyebbek a szántóterületek. Ezeken belül lényeges különbségek lehetnek 2* 19
