Petrasovits Imre (szerk.): Síkvidéki vízrendezés és -gazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1982)
Dr. Petrasovits Imre: A vízrendezés
a vízháztartási helyzet lehet is, meg nem is a termést korlátozó természeti faktor. Ez adja annak az új öntözőtechnikai iránynak a bioökológiai magyarázatát, amely nem a talajt, hanem a transzspirációs zónát (levegőt és növényzetet) hivatott öntözni. relatív légnedvesség,% 2. ábra. A szántóföldi növényállományok (kukorica, cukorrépa, lucerna) vízigényének statikus értéktartománya Az iparszerű növénytermesztési rendszerek vízgazdálkodási igényeinek hozzávetőleges felmérése arra is rámutatott, hogy a gyakorlat igényeit az ún. bioökológiai vízigénynek a megismerése csak részben elégítheti ki. Az iparszerű növénytermesztés vízigénye, amelyet a vízrendezési beavatkozásnak szolgálnia kell, két főcsoportba sorolható. Az egyik a termesztett növényállományok bioökológiai vízigénye, beleértve a talaj- és légnedvesség-készletével szemben támasztott statikus igényeket és beleértve ennek a statikus szintnek a fenntartásához szükséges dinamikus vízmennyiséget. Ezt a rendszer evapotranszspirációs vízmennyisége, illetve evapotranszspirációs folyamata fejezi ki. Az iparszerű növénytermesztési rendszerek gyakorlata azonban világossá teszi, hogy beszélnünk kell egy technológiai vízigényről is. Ezen azt kell értenünk, hogy a víz a növénytermesztési térben akkor és olyan mennyiségben legyen jelen, hogy se a hiánya, se a többlete ne akadályozza a termesztéstechnológia egyetlen elemének hatékony alkalmazását se. A technológiai vízigény tulajdonképpen olyan vízállapotot, illetve olyan lő
