Petrasovits Imre - Balogh János: Növénytermesztés és vízgazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1969)

III. A növénytermesztés problémái a károsan vízbő területeken - 4. Az időszakos vizbőség eróziós kárai és a talajvédelem

állományok egyedeinek a hidrológiai jelenségekre gyakorolt hatása azonos. E hatások a következők:

— a csapadék felfogása,

— a beszivárgás elősegítése,

— a hótakaró összegyűjtése és megfogása,

— a csapadék tárolódásának elősegítése,

— a talajnedvesség fogyasztása a transzspiráció révén,

— az evaporáció befolyásolása,

— a fagyos talajrétegek befolyásolása.

A csapadék felfogása a növényállományban két szinten történik. Egyrészt a leveleken, a száron és ágakon, illetve a törzsön, másrészt a talajfelületet borító avarban, illetve elhalt növényi hulladékokban. A csapadéknak ilyen értelmű felfogása természetesen a legnagyobb mérvű az erdőkben, kisebb a bokros és még kisebb a gyepes növényállományokban. Kisebb csapadékok esetében a növényállománynak ez a felfogó hatása azt eredményezi, hogy a csapadék el sem jut a talaj felületére, hanem már a növényállományból elpárolog.

A beszivárgást is elősegíti bármely típusú növényállomány. Ez a hatás több összetevőből ered. A növényállomány mindenképpen csökkenti a talajra érkező csapadék talajromboló hatását, mivel egyrészt felfogja az esőcseppeket, másrészt csökkenti sebességüket. A leeső csapadék előbb az avarra jut, s csak onnan szivárog a talajba. A csapadék többi része a leveleken, a száron, illetve az ágakon és a törzsön végigfolyva, a gyökérzet mentén köny- nyebben szivárog a talajba (29. ábra).

A Ad/a&ardösszegyülemlésétisjelentősen befolyásolja a növényzet. A növényállomány a talajfelszín közelében lefékezi a szél sebességét, ezért a hópelyheket nem sodorja magával. A

98

29. ábra. A növény szerepe a csapadék eloszlásában