Petrasovits Imre - Balogh János: Növénytermesztés és vízgazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1969)
II. A vízgazdálkodás és a növénytermesztés fontosabb tényezői és kapcsolataik - 5. A növénytermesztés és vízgazdálkodás kapcsolatai
Alpat’jev kísérleteit cukorrépával végezte és megállapításait valamint evapo- transzspirációs képletét csak cukorrépára vonatkoztatja. A képletben szereplő tényezők meteorológiai jellegűek: ETn = Kdn ETn — az evapotranszspirá- ció mm-ben 1 nap alatt, dn — a telítési hiány napi átlagértékeinek összege, ugyanarra az időközre millibárban, K — arányossági együttható (vagy az evapotranszspiráció együtthatója). A K értékre vonatkozóan táblázatot szerkesztett, amely a földrajzi szélesség függvényében és a naptári időszakonként változó értéket jelent. Mindhárom kutató módszere vízzel jól ellátott növényállomány evapotranszspirációját adja. Tehát a gyakorlatban az öntözött területek evapotranszspirációjának közelítő számítására használhatók. Blaney—Criddle és Alpat’jev már nemcsak a klimatológiai, hanem bizonyos növénytermesztési tényezők hatását is figyelembe veszik. Ezen összefüggések természetesen elsősorban azokra a területekre érvényesek, ahol a kutatók kísérleteiket és számításaikat végezték. A szűkebb helyi klíma vagy éghajlati körzet, a talaj és termesztéstechnika különbözőségeit nem képesek érzékeltetni. Alkalmazásuk azonban, különösen a tervezéshez nagy területekre vonatkoztatva, más helyeken is hasznos lehet. Összefoglalásként a 21. táblázatban közöljük a három módszerrel cukorrépára számított és Gödöllőn mért evapotranszspirációs értéket mm-ben. Különösen érdekes a számított és a ténylegesen mért értékek összehasonlítása. A táblázat számaiból az is következik, hogy e képletek nem képesek minden, a termőtalaj adottságaitól függő változást magukban foglalni. Figyelmeztetnek, hogy a fizikai vagy kémiai összefüggésektől, képletektől eltérően adaptálásuk nagy körültekintést igényel. Ez indokolja és magyarázza az e téren hazánkban is folyó széles körű kutató munkát. 21. táblázat. A cukorrépa evapotranszspirációs értékei, mm-ben Időpont BlaneyCriddle Turc Alpat‘jev Gödöllői mért adat 1964. június, 148 146 119 július, 143 143 137 110 augusztus 116 102 93 134 A hidrológiai szélső értékek hatása a növényzetre A technika és a vele összhangban álló nagyüzemi keretek egyrészt képesek gyorsabban javítani a termelés természeti feltételeit, másrészt lehetővé teszik az ember számára azok kedvezőbb kihasználását. Vízháztartási, illetve vízgazdálkodási tűréshatárokon a mezőgazdasági termelés — továbbiakban kizárólag a növénytermesztés vonatkozásában — biztonságát vagy színvonalát (mennyiségét—minőségét) közvetlenül befolyásoló valamely vízgazdálkodási tényező maximumát vagy minimumát — esetleg mind a kettőt — értjük. A biológiai elviselhetőség fokozatait és határait — a továbbiakban a tűrés mértékét — a gyakorlat szempontjából legcélszerűbben az adott növényfaj egyedpusztulásának vagy termőképessége (vegetatív vagy generatív) elvesztésének nagyságával fejezhetjük ki. Minél nagyobb a pusztulás, illetve a termőképesség csökkenése, annál kisebb a tűrés mértéke. Valamely kedvezőtlen környezeti tényezőnek a növényi szervezetre, az idő függvényében ható mennyiségét vagy minőségét az igénybevétel mértéke fejezi ki. 60
