Petrasovits Imre - Balogh János: Növénytermesztés és vízgazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1969)
II. A vízgazdálkodás és a növénytermesztés fontosabb tényezői és kapcsolataik - 3. A talaj vízháztartása
12. táblázat Ha az 5 órás vizemelés Talajféleség Rossz vízvezetö képességű, a vizet erősen tartó talajok Legtöbbször szikes vagy rossz 0—40 mm közötti vizvezető képességű, igen kötött talaj 40—70 mm közötti Jobb szikes talajok, kötöttebb agyagtalajok 75—150 mm közötti Jobb agyagok; középkötött vályogok, kötöttebb homoktalajok 150—250 mm közötti A legjobb vizgazdálkodású agyaJobb vízvezető képességű, víztartó talajok Nagy vízvezetö képességű, a vizet nem tartalékoló talajok gok, vályogok és televényes homoktalajok Könnyű vályog-, finom homok250—300 mm közötti talajok 300 mm-en felüli Laza, közepes szemcse nagyságú, humuszban szegény homokok A kapilláris potenciál (Cp) hatása függőleges irányban addig tart, amíg a víztartalom növekedése folytán Cp > G; amint Cp = G — a felfelé irányuló kapilláris vízmozgás megszűnik. Higroszkópos viz (a talaj nedvszívó képessége). A talaj higroszkóposságán vagy nedvszívó képességén a talajnak azt a képességét értjük, amellyel a levegő páratartalmából — hasonlóan a konyhasóhoz — több-kevesebb nedvességet vesz fel. A talaj higroszkópossága függ: — a levegő páratartalmától, hőmérsékletétől, — a talajrészecskék aktív felületének kiterjedésétől. A higroszkóposság adott hő- és páraviszonyok mellett biztonságos állandóságot mutat, így jól felhasználható a talajok jellemzésére is. A higroszkóposság mértékét Mitscherlich úgy vizsgálta, hogy zárt edényben 10 százalékos kénsavat helyezett el, és mellé tette a talajt (100 g-ot). Ilyenkor a zárt tér relatív nedvességtartalma 95,6 százalékos. Az így nyert Mitscherlich-féle higroszkóposság jele: Hy. Kuron 50 százalékos kénsav gőznyomásával telt térben vizsgálta a légszáraz talaj párafelvevő képességét. Kuron Ay-nel jelölte azt a talaj súlyszázalékában kifejezett vízmennyiséget, amelyet a talaj az előírt vizsgálat alatt felvett. Kuron és Mitscherlich által kapott érték között összefüggés van. A Hy és hy értékek közötti összefüggés a következő képlettel fejezhető ki: Hazánkban általában a hy-1 szokták megállapítani, mivel meghatározása egyszerűbb és rövidebb ideig tart. Hy = 2,2-hy (±0,4) Kühn szerint: Hy = 2,6 hy 40
