Petrasovits Imre - Balogh János: Növénytermesztés és vízgazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1969)
II. A vízgazdálkodás és a növénytermesztés fontosabb tényezői és kapcsolataik - 3. A talaj vízháztartása
Talajnem hy-érték Hazai talajainkra vonatkoztatva 13. táblázat. A talajok higroszkópossága a hy értéke 0,1 |és 7 között mozog. Kreybig megállapítása szerint minél nagyobb a hy értéke, annál kötöttebb a talaj. A nem szikes és nem túl televé- nyes talajokat a Ay-értékek alapján a 13. táblázat szerint különböztetjük meg. A láptalajok higroszkópossága 6,5-nél nagyobb szokott lenni. Ha felrajzoljuk a pórustérfogat, a vízkapacitás és a holtvíztartalom görbéit olyan koordináta rendszerre, amelynek függőleges tengelyén a térfogatszázalék, vízszintes tengelyén pedig a talaj agyagtartalma illetve a hy van jelölve, úgy a következő összefüggéseket állapíthatjuk meg (7. ábra). A talajok hézagtérfogata — úgyszólván — független a kötöttségtől, viszont mind a vízkapacitás, mind a holt víz értéke a kötöttséggel együtt növekszik. A vízkapacitás és a holt víz értékének különbsége (tehát a hasznos víz)—miután az előbbi két érték közel párhuzamosan emelkedik—, nagyjából állandó érték. Átlagosan a talaj térfogatának 16—18 százaléka. A vízkapacitás a kötöttséggel együtt növekedvén, a hézagtérfogatnak a levegő számára szabadon maradó részét — a talaj levegőkapacitását — a kötöttség növekedésével arányosan csökkenti. Ez anySivár futóhoniok Futóhomok Vályogos vagy gyengén humuszos homok Televényes vagy iszapos homok Vályog Agyagos vályog Vályogos agyag Agyag Szívós (nehéz) agyag 0,1—0,5 0,5—1,0 1.0— 1,5 1,5—2,0 2.0— 3,0 3.0— 4,0 4.0— 5,0 5.0— 6,0 több mint 6,0 Tf% nyit jelent, hogy a több agyagot tartalmazó talajok a vízkapacitás telítettsége esetén nem rendelkeznek levegőtartalommal. Az erősen kötött talajok vízkapacitása nagyobb a hézagtérfogatnál, ami az ilyen talajoknak az átnedvesedés következtében előálló megduzzadásával magyarázható. így ezeknek a talajoknak a vízkapacitása a hézagtérfogat 120—130 százalékát is elérheti. A talajban levő biológiai szervezetek a növényi élet és a talaj élete szempontjából döntő jelentőségűek. A talajban levő mikroszervezetek — leginkább 41
