Petrasovits Imre - Balogh János: Növénytermesztés és vízgazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1969)
II. A vízgazdálkodás és a növénytermesztés fontosabb tényezői és kapcsolataik - 1. A hidrológiai ciklus és a növénytermesztés hatásai a ciklus jelenségeire
Kérdés, hogy melyik csapadékadatot tartsuk mértékadónak. Kézenfekvőnek lát8. táblázat. A 75°/-os gyakorisággal meghaladott csapadék (A Meteorológiai Intézet adatai alapján) szárazabb esztendő csapadéHónap IV. V. VI. VII. VIII. IX. 1V-IX kára számítsunk, vízlevezeMegfigyelő állomás milliméter tés esetén pedig a legesősebb évre. Tekintve azonban, hogy Nyíregyháza 25 34 47 43 42 22 213 pl. Debrecenben a 291 mmTiszafüred 24 29 38 33 28 24 176 es legszárazabb év 100 észténTúrkeve 25 32 46 30 25 24 182 dőben csak egyszer fordult Orosháza 23 33 40 28 25 22 171 elő, kérdés, gazdaságos-e a Szeged 29 37 46 22 28 27 189 többi 99 év öntözővíz-szükKecskemét 31 40 34 27 26 28 186 ségletét ennek az egy évnek a Baja 25 34 41 25 30 26 191 vízszükséglete alapján tervezMagyaróvár 25 39 36 37 32 24 193 ni. Nyilvánvaló, nem. Az Pécs 30 40 46 35 39 36 226 ilyen számítás az esetek döntő többségére feleslegesen nagyra tervezné az öntözés vízszükségletét, s emiatt a rendelkezésre álló korlátozott vízkészlettel öntözhető terület túlzottan kicsire szabható. Hasonló meggondolások érvényesek az árvédekezésre, a belvízrendezésre, a víztárolásra s a többi vízgazdálkodási műveletre is. Az előző megfontolások miatt öntözéskor általánosságban a 75—85 százalékos gyakorisággal meghaladott csapadékmennyiségeket tekinthetjük mértékadónak (8. táblázat). Ez azt a csapadékmennyiséget jelenti, amely 100 évből 75—85 évben, 50 évből 37—43 évben biztosan lehullik. Megállapítjuk a tenyészidőn kívüli — téli tárolási időszak —75—85 százalékos gyakoriságú csapadékmennyiséget is. A mértékadó csapadék megállapításán kívül szükség lehet: — a csapadékos napok várható számának és eloszlásának, — a csapadék várható tartósságának, — az egy-egy alkalomkor lehullott csapadék nagyságának megállapítására is. Ezeket az adatokat ugyancsak megfigyelő állomások adatsorai alapján határozhatjuk meg. A felszín feletti és felszín alatti mikrocsapadék nagyságrendileg általában elhanyagolható. A párolgás A párolgás végbemehet szabad vízfelszínről, a talajból és a növényzet párologtatása révén. Míg a szabad vízfelszín párolgási értékeire világszerte sok megfigyelő állomás gyűjtött és gyűjt adatokat, addig a talaj párolgására lényegesen kevesebb ismeretanyaggal rendelkezünk. A növényzet párologtatására, vagyis transzspirációjára sok kutató folytatott elszigetelt részvizsgálatokat. így erre hosszú idejű adatsorok alig állnak rendelkezésre. Mindenesetre a párolgás értékeinek vizsgálatakor különbséget kell tennünk: — a szabad vízfelszín, — a talaj és — a növényzet párolgása, illetve párologtatása között. A szabad vízfelszín párolgása magyar viszonyok között októbertől márciusig mintegy napi 0,3—2,5, áprilistól szeptemberig napi 3—5 mm között ingadozik. A havi érték 15—150 mm között váltakozhat. 27
