Petrasovits Imre - Balogh János: Növénytermesztés és vízgazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1969)
V. Növénytermesztési eljárások a vízgazdálkodásban - 1. A szennyezett vizek hasznosítása
58. táblázat. A beépítettség és a vízfogyasztás kapcsolata i Beépítés módja Település Legnagyobb épületmagasság, | m Lakosságsűrűség, fő/ha Fogyasztás fejenként és napomként, literben Zárt sorú beépítés a beépítés magas és legmagasabb fokozatával 24 350—600 200—300 Zárt sorú beépítés a beépítés közepes fokozatával 15 140—350 150—200 Zárt sorú beépítés a beépítés alsó fokozatával 12 90—140 120—150 Zárt sorú beépítés családi házak részére 7,5 60—90 80—120 Szabadon álló beépítés a beépítés alsó fokozatával 9 40—70 150—250 Szabadon álló beépítésű családi házak 5,5 60—80 200—300 egyes növényi (vagy állati) szervezetek táplálására. A keletkező szennyvizek mennyisége és minősége szoros kapcsolatban van a kommunális és ipari vízellátás során felhasznált víz mennyiségével és azzal, hogy a felhasználás háztartásokban vagy ipari üzemekben történt-e (72. ábra). A tapasztalatok szerint a különböző vízművek által termelt víz mennyiségének általában a 70—90 százaléka kerül elvezetésre, mint szennyvíz. A lakosság által elhasznált víz mennyisége az utóbbi évtizedekben ugrásszerűen nőtt. A szennyvíz mennyiségének növekedése azonban egyben hígulással is jár. A jelenség oka elsősorban a higiénés igények fokozódó növekedése. A lakosság által elhasznált víz mennyisége mégis leginkább a városok beépítettségének mértékével van összefüggésben (58. táblázat). Hazai viszonyaink között általánosságban 150 literrel számítják a csatornázott települések 1 lakosának napi szennyvíztermelését. A háztartási eredetű víz szennyeződésének legértékesebb részét a fekáliák képezik, a szennyeződés másik nagyobb tömegét a szappanok, mosó-, mosogatószerek és más detergensek alkotják. A fekáliák mennyiségére nézve ma is érvényesek a régi adatok, amelyek szerint éves viszonylatban egy csatornázott körülmények között élő lakosra az 58/a táblázatban feltüntetett mennyiség számítható. A fekáliákon és detergenseken kívül oldatlan állapotú egyéb szennyeződés is van a háztartási szennyvízben, amelyet Frühling 26—28 kg/fő/év mennyiségűnek becsüli. 58ja táblázat Az ipari eredetű szennyvíz össze- j mennyisége és minősége rendsen N kívül változó lehet. Hasznostkilogramm tásuk szempontjából a legdöntöbb az ipari eredetű szennySzilárd ürülékből 35 0,45 0,40 0,41 víz szervesanyag-tartalma. így Vizeletből számítható 400 2,50 0,49 0,63 az ipari szennyvizeket lényegében három csoportba sorolhatAz egy főre eső napi N, P, K mennyisége: juk: N 8 g/fö/nap — Túlnyomóan szerves anyaP 2 g/fő/nap gokat tartalmazó ipari szenny- K 6 g/fő/nap 13* 195
