Petrasovits Imre - Balogh János: Növénytermesztés és vízgazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1969)
V. Növénytermesztési eljárások a vízgazdálkodásban - 1. A szennyezett vizek hasznosítása
vizek teljesen a háztartási eredetű szennyvizekkel azonos kezelésben részesíthetők. Ilyenek a növényi zsiradék feldolgozó üzemek, sörgyárak, maláta és keményítőgyárak, cukorgyárak, rostkikészítők, gyapjúmosók, gyapotfeldolgozók, enyvgyárak stb. szennyvizei. — A szerves és szervetlen anyagokat egyaránt tartalmazó szennyvizek, amelyek a háztartási szennyvízzel együttesen kezelve annak tisztíthatóságát, illetve hasznosíthatóságát nem rontják jelentősen. Ilyen üzemek például a papírgyárak, gázgyárak, ponyvakészítők, textilgyárak stb. — Túlnyomóan szervetlen anyagokat tartalmazó szennyvizek, amelyek csupán különleges tisztítás után vezethetők a csatornahálózatba vagy valamely élővízbe, s hasznosításuk is csak így lehetséges. Ilyenek pl. a különböző bányaüzemek, fémművek, festéküzemek, vegyigyárak stb. szennyvizei. Az esetek döntő többségében a háztartási és ipari eredetű szennyvizek különböző arányú keverékével állunk szemben. Ezek a vegyes eredetű vagy városi szennyvizek. A szennyezett víztömegeknek mezőgazdasági hasznosítása fekáltrágya formájában az ősidőkre nyúlik vissza. Utalások vannak arra, hogy az ókori világ 7 csodájának egyikét, Semiramis függőkertjeit, fekáliás szennyezettségül vízzel öntözték. Ennek köszönhették csodálatos üdeségüket. Ugyancsak szennyvízhasznosításra vall a közép-amerikai azték városok fejlett vízellátási és csatornázási rendszere is. Európában — érthetően — Angliában történtek az első próbálkozások a városi településeken keletkező szennyezett vizek mezőgazdasági hasznosítására. Az Edinburgh melletti szennyvízöntözés 1700-ban kezdődött. A XVIII. és XIX. században azután más angol városokon kívül a kontinensen főként a németek, olaszok, lengyelek kezdenek szennyvízhasznosításhoz. A Szovjetunióban a két világháború között voltak az első próbálkozások a városi szennyvizek hasznosítására. Hazánkban 1896-ban Aradon, majd a két világháború között Debrecen mellett létesítettek berendezést a városi szennyvíz hasznosítására. Mindkét próbálkozás azonban az egészségügyi rendszabályok be nem tartása miatt fertőző megbetegedéseket okozott, s ezért abbamaradt. Csupán az utóbbi években hozta létre az Országos Vízügyi Főigazgatóság a Debreceni Kísérleti szennyvízöntöző-telepet és azóta lassan bár, de szaporodnak az üzemi szennyvízöntözések is. Az európai szocialista országok szennyvízöntözéseinek helyzetét és a fejlesztés tervezett kereteit mutatja a Vermes által összeállított 59. táblázat. A szennyvizek mezőgazdasági hasznosítása igen sok előnnyel jár, mivel — a helyes szennyvízhasznosítás a legtökéletesebben oldja meg a tisztítás, a szennyeződés eltüntetésének feladatát, s ugyanakkor — a szennyvíz rendkívül értékes tápanyagait hasznosítja. A szennyvíz a mezőgazdaságban — öntözéssel, — az ülepített szennyvíziszap trágyakénti felhasználásával, — tógazdasági haltenyésztéssel hasznosítható. A szennyvizek mezőgazdasági hasznosításának lehetőségei közül kétségkívül az öntözésnek van a legnagyobb jelentősége. A szennyvíz ugyanis — növényi tápanyagtartalmával táplálja a termesztett növényeket, — víztartalma révén hozzájárul a növényzet vízellátásához, — szervesanyag-tartalma folytán humuszképző hatása van. Előnyeinek felsorolásakor meg kell említenünk a szennyvízhasznosítás hátrányait is, ugyanis — felhasználása erőteljes bűzzel jár, 196
