Petrasovits Imre - Balogh János: Növénytermesztés és vízgazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1969)
V. Növénytermesztési eljárások a vízgazdálkodásban - 1. A szennyezett vizek hasznosítása
V. Növénytermesztési eljárások a vízgazdálkodásban Néhány kifejezetten növénytermesztési jellegű tevékenységnek rendkívüli jelentősége van a vízgazdálkodásban. Ezek sokszor ugyanazt a célt nagyon eltérő megoldással szolgálják. Az is előfordul, hogy a vízgazdálkodási létesítmények egyik részén előnyös az a beavatkozás, ami máshol káros. Ezeket az egyébként inkább a földművelés, illetve a növénytermesztés körébe vágó feladatokat négy nagy csoportba sorolhatjuk: — a szennyezett vizek elhelyezése és hasznosítása, — a nádgazdálkodás, — a földművek biológiai védelme, — a vízilétesítmények gyomosodása elleni küzdelem. 1. A szennyezett vizek hasznosítása Az ember élete és gazdasági tevékenysége közben szennyeződött víztömegek helytelen elhelyezése, bebocsátása nem szennyeződött élővizekbe sok veszéllyel járhat. A háztartási és az ipari eredetű szennyvíz viszont értékes anyagokat tartalmaz. Bár a szennyvízben igen értékes anyagok vannak, mégis legjelentősebb a víztartalma. A víz egyre inkább hiánycikké válik nemcsak a Föld vízhiányos tájain (a sivatagokban stb.), hanem az iparosodott vidékeken, nagyvárosokon kívül, az intenzív mezőgazdasági kultúrájú országokban is. Erre mutat az öntöző gazdálkodás világméretű elterjedésének statisztikája is. A szennyezett víztömegek értékes anyagainak másik csoportját a szennyvízben oldott és lebegő anyagrészecskék adják. Különösen a háztartási eredetű szennyvizek, de egyes ipari szennyvizek is, jelentős mennyiségű növényi táplálóanyagot, nitrogént, foszfort, káliumot tartalmaznak. Kézenfekvő tehát ezeknek az anyagoknak felhasználása rr^/óra 194 72. ábra. A szennyvíztermelés napi ingadozása
