Petrasovits Imre - Balogh János: Növénytermesztés és vízgazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1969)

IV. A növénytermesztés problémái öntözött területeken - 5. Az öntözések végrehajtása

Öntözési idény norma m3/ha Uborka­termés q/ha Vízfogyasz­tás 1 q termés után (m3) Altalajöntözés állandó víztartással 7410 404 18,3 Időszakos víztartással 2755 408 6,3 48. táblázat zés esetén a csövek eldugulása (kártevők járatai, gyökerek stb.) nehezen deríthető fel s szüntethető meg. A talaj átnedvesedésének körvonalai lefelé megnyúló tojásdad alakot mutatnak. Ez a tojásdad alak annál kö­zelebb van a körhöz, minél kötöttebb a talaj. Az altalajöntözés ma még sok munkát s nagy költséget igényel. Ez az oka annak, hogy hazánkban kísérleti mérete­ken túl altalajöntözéssel nem próbálkoztak. Az alagcsövezést világszerte inkább lecsapolási célokra alkalmazták. Különösen Angliában volt elterjedve. Innen származik a drén kifejezés is. Költséges volta azonban már évtizedekkel ezelőtt az olcsóbb megoldások keresésére ösztönözte a hozzáértő­ket. Ezek között a vakonddrénezés érdemel figyelmet. Vakonddrénezés, ha vagy a vakond­csöves altalajöntözéshez — a vakond természetes talajbeli járatait utánozva — vakond- ekével járatokat létesítenek az altalajban (61. ábra). A vakondeke éles kése függőleges rést vág a talajban, miközben a kés alsó végére illesz­tett fúrótest (vagy vakondtest) kör keresztmetszetű járatokat fúr. Ezt a járatot a fúrótest után húzott nagyobb átmérőjű kúpos henger tágítja és tömöríti. A fúrótest átmérője 4—20 cm. A vakondeke vontatásához nagy teljesítményű traktor szükséges. A vakondjáratok egymástól való távolságát és mélységét az alagcsövekhez hasonló meggondolások alapján kell meghatározni. A vakonddrénezés az alagcsövezés legolcsóbb megoldása. Hátránya, hogy csak kötött talajon valósítható meg s hogy a vakondjáratok élettartama nem nagy. Nyílt árokrendszerből történő altalajöntözés (talajvízszintemelés) legtöbbször szoros kapcsolatban van a lecsapolással. Lápok, mocsarak és egyéb vizenyős területek lecsapolása után, a meglevő árokrendszer felhasználásával altalajöntözés hajtható végre olyan terüle­teken, ahol a talaj alsóbb vízzáró rétege fölötti talajrétegek jó vízvezető képességgel rendel­keznek. Hazai vonatkozásban az ilyen altalajnedvesítésre láptalajainkon nyílik alka­lom. A különböző altalajöntözési módszereket kétféleképpen alkalmazhatjuk. Az alagcsö- vekben, illetve árokrendszerben állandón és időszakosan tarthatunk öntözővizet. Az állandó víztartás nem célszerű, mert nagy vízpazarlással jár. A növények vízigénye is gazdaságo­sabban elégíthető ki, időszakos víztartással. Kremenecky idevonatkozó adatai szerint a víznorma a következőképpen alakul (48. táblázat). Esőztető öntözések E módszerek alkalmazásakor az öntözővíz a levegőn keresztül rövidebb-hosszabb utat tesz meg, és felülről lehullva a csapadékhoz hasonlóan nedvesíti az öntözendő területet. Ezek az öntözési módszerek lényegében — a bolgár locsoló lapátos és — a permetező öntözési módszerek. 178

Next

/
Oldalképek
Tartalom